A Zeneakadémia a világ 47. legjobb előadó-művészeti egyeteme
A neves brit Quacquarelli Symonds (QS) idei oktatási ranglistán kategóriájában az ötven legjobb között végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, ezen belül az intézményi hírnév szempontja alapján a még előkelőbb 21. helyet szerezte meg.
Összesen öt tudományág negyvennyolc képzési területén listázza a cég a világ egyetemeit, köztük az előadó-művészetben is. A kelet-közép-európai régió művészeti egyetemei közül csak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szerepel az első ötvenben.
Fotó: KKBK-OD-Pictures
Az uniós mezőnyt nézve a Zeneakadémia a 14., az intézményi hírnév szempontja alapján pedig a 8. helyen van.
A múlt évhez hasonlóan idén is tíz magyar egyetem szerepel a rangsorban, a szakterületek szerinti legjobb ötvenbe a Zeneakadémia mellett csak egyetlen hazai intézmény került be, és más magyar művészeti egyetem nem szerepel az első százban sem.
A Zeneakadémia összesített 47. helyezettként olyan tekintélyes intézmények szomszédságában szerepel az idei listán, mint a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium (44.), a berlini (46.) és a hamburgi (48.) zeneművészeti főiskola, valamint a londoni King’s College (42.), az intézményi hírnév szempontja szerint rangsorolva pedig előbbieken kívül a bloomingtoni Indianai Egyetem (Indiana University Bloomington) és az illinoisi Északnyugati Egyetem (Northwestern University) társaságában.
A QS nemzetközi szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek figyelembe, ebből az egyik az intézmény hírneve, tekintélye a tudományos szférában. Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számítanak többek között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi kutatásai, a Kodály Intézetben és a Liszt Múzeumban zajló tudományos tevékenységek. (A QS-nél az egyetemek oktatói és kutatói minőségét 80 ezer területi szakember megkérdezésével értékelték, az összpontszám 40%-a múlott az eredményen.)
Fotó: KKBK-OD-Pictures
A másik fontos szempont az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága. A Zeneakadémia kutatási eredményeire számos hivatkozás mutat például a Kodály-módszer folyamatos fejlesztése és a Liszt-kultusz erősítése tekintetében. A QS listáin ezen eredményt 20%-kal súlyozták az összpontszámban.
A harmadik az, hogy mennyi diák jut egy oktatóra. Ebben a Zeneakadémia az egyéni képzés sajátosságai folytán kiemelkedően jól teljesít, hiszen egyetlen hallgatóval a legtöbbször két vagy még több tanár foglalkozik. Ez az arány az intézmények besorolásakor az összpontszám 20%-át jelentette.
A negyedik a munkáltatók véleménye. A Zeneakadémia diplomásai közismerten kelendők a zenei „munkaerőpiacon”. Az összpontszám 10%-át érte ez a jellemző, 40 ezer munkáltató megkérdezése alapján.)
Az ötödik és hatodik az intézmény nemzetközi nyitottsága, a külföldi hallgatók és oktatók aránya, ami 5-5 százalékkal esik latba. E területen a Zeneakadémia évtizedekre visszanyúló kiváló nemzetközi kapcsolatai, a külföldi hallgatók nagy száma és a nemzetközi együttműködések játszhattak fontos szerepet. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem külföldi hallgatóinak aránya meghaladja a 20 százalékot.