Bartókot, szabadon
„Bartók ne ikon legyen, hanem velünk éljen” - a zeneszerzők versenyével folytatódik a Bartók Világverseny és Fesztivál.
„Megpróbáltam a lehető legjobban ráérezni a kelet-európai néplélek zenéjére” – talán ez segített Cosima Soulez-Larivière-nek, hogy megnyerje a Bartók Világverseny és Fesztivál első, hegedűsök számára rendezett fordulóját 2017-ben. A háromfordulós verseny nagy nemzetközi sikert hozott mind a Zeneakadémiának, mind a fellépő fiatal művészeknek, és széles körű közönségérdeklődés kísérte. Idén második évébe lépett a versenysorozat, most az események legnagyobb része a háttérben zajlik: a zeneszerzői versenyre jelentkezők pályaműveit előbb a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzorainak előzsűrije, majd a rangos nemzetközi zsűri tagjai bírálják el. A közönség a versenyt lezáró ünnepi gálakoncerten találkozhat nyolc hónapnyi munka eredményével: a Bartók Világverseny zeneszerzői fordulójának díjnyertes zongoradarabjaival, a legkiválóbb magyar zongoraművészek előadásában.
Fekete Gyula (Fotó: Zeneakadémia / Tuba Zoltán)
Fekete Gyula zeneszerző, a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékének vezetője mindkét zsűri munkájában részt vesz. A verseny idei fordulójának művészeti vezetője szerint a verseny gálakoncertje nemcsak a Zeneakadémiának, de az egész magyar zenekultúrának nagy eseménye.
– Vannak Bartók nevével fémjelzett versenyek itthon és másutt is a világban, de mi a Zeneakadémián azt szerettük volna, hogy egy olyan versenyfolyamot hozzunk létre, amely sokoldalúan rajzolja meg Bartók Béla géniuszát, miközben nevét a világ számára is egyértelműen Magyarországhoz, a Zeneakadémiához köti. Magyarország és a Zeneakadémia jusson eszébe mindenkinek Bartók Béláról, ahol tanult, tanított, koncertezett, és ahol nagyon sok művét bemutatták. Az ötlet egyébként dr. Vigh Andrea rektor asszonytól származik, hogy így hívjuk fel a világ figyelmét Bartókra most, amikor lejártak hangszeres műveinek jogai, így szabadon, kötöttségek nélkül hozzáférhetők, előadhatók, adaptálhatók.
A Bartók Világverseny és Fesztivál nem egy egyedi alkalom, hanem egy évente visszatérő esemény, egy versenyfolyam. Kétévente hangszeresek, illetve hangszeres formációk versenyeznek, olyanok, amelyek Bartók Béla munkásságában a legnagyobb szerepet játsszák. Bartók életművéből kiemelkednek zongorára, illetve hegedűre írt művei, valamint vonósnégyesei. E három kategóriában rendezünk kétévenként előadói versenyeket. A közbeeső években zeneszerzőversenyeket iktatunk be úgy, hogy az ezekre írt darabok kötelező műveivé válhassanak majd a következő év hangszeres versenyének.
Bartók Béla (Zeneakadémia / Könyvtár)
Az idei versenyt minden olyan platformon meghirdettük, amelyet a világ zeneszerzői ismernek és használnak: nemzetközi zeneszerzői oldalakon, és a világ legnagyobb, zenei képzést folytató egyetemein. Igyekszünk minél több zeneszerzőt elérni a hírrel. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy olyan külföldi zsűritagokat, zeneszerzőket nyertünk meg ügyünknek, akik nemzetközi rangjuk, életművük által a világ abszolút élvonalába tartoznak – nemcsak a versenynek, de a magyar zenének, és természetesen a Zeneakadémiának is rangot jelent és megtiszteltetés is egyben, hogy ők elfogadták ezt a felkérést. Egy ilyen nagyszerű névsor komoly vonzerőt jelent a jelentkezők számára, hiszen munkájuk Thomas Adès, Chaya Chernowin és Unsuk Chin zeneszerzők és Andrej Korobejnyikov zongoraművész által ítéltetik meg. Számomra nagy öröm, hogy e zsűri tagja lehetek.
A közönség elé valójában a novemberi gálakoncerten lépünk ki, ahová várjuk a döntőbe jutott versenyművek szerzőit. Természetesen a nagyközönséget is várjuk: a zongoramuzsika rajongóit, mindenkit, aki nyitott a mai zenére, és kíváncsi arra, milyen a jó zongoramuzsika ma, 2018-ban.