Elérhetővé vált a Zeneakadémia továbbfejlesztett digitális szolfézstananyaga

A digitális szolfézstananyag „A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” elnevezésű, az öt magyarországi művészeti egyetem konzorciumában korábban megvalósult uniós projekt egyik szelete, valamint annak most elkészült továbbfejlesztése.

A tudastar.zeneakademia.hu címen elérhető platformot bemutató szerdai konferencián Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora mondott köszöntőt. Úgy fogalmazott: a fejlesztés jó példa arra, hogy a digitalizációban élen jár mind Magyarország, mind a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, amely nyitott és segítőkész intézmény. „Az eddig is népszerű digitális tananyagok, a Kodály HUB és a Megérint a zene mellé zárkózik föl most a Fülelő” – tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi érdeklődésre számot tartó tartalom egyúttal közösségformáló erővé is válik, őrizve a magyar zeneoktatás kiválóságát, és ismét bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy Magyarország zenei nagyhatalom.

Dr. Vigh Andrea rektor (fotó: Zeneakadémia/Erdős Dénes)

„Az új anyag a zenei közoktatás óvodáktól középiskolákig terjedő módszertani frissítésének része, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Bartók Konzervatóriuma, valamint együttműködő partnere, a Digita erőforrásaiból és munkájaként. December végéig ingyenesen elérhető a regisztráló zenetanárok számára” – mondja Dr. Benkő Szabolcs, a Bartók Konzervatórium igazgatója, a projekt irányítója.

Dr. Lebanov József, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelési Stratégiai Főosztályának vezetője a magyarországi digitális oktatás feltételeinek megerősödéséről beszélt a konferencián, kiemelve az infrastruktúra-fejlesztést, az online platformok létrehozását és a módszertani korszerűsítéseket. Tájékoztatása szerint összességében 26 milliárd forintot fordított ezekre a kormány eddig. Hozzátette: a művészetoktatás terén vannak még kihívások.

Az új feladatgyűjtemény a magyarországi zeneiskolai szolfézsoktatás 1–6. osztályának általánosan elterjedt népdalanyagára és műzenei részleteire támaszkodik. Az anyag feldolgozása nem helyettesíti a szolfézsórákon való részvételt, de annak hathatós és változatosságot nyújtó kiegészítője. A digitális szolfézs lényege, hogy a gyerekek és fiatalok okoseszközök használatával, azokra kidolgozott, speciális feladatokon keresztül sajátíthatják el a sokszor nehéznek tűnő tárgyat.

A gyakorlófeladatok segítséget nyújthatnak az online tanításkor is, amelyben nagyobb súlyt kap a gyerekek otthoni, önálló munkája. A feladattípusok kiterjeszthetők egyéb zenei részletekre, így az órák állandó részeseivé válhatnak.

Terray Boglárka, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, a projekt szakmai felelőse hangsúlyozza: a szolfézs, majd a ráépülő zeneelmélet tárgy azért fontos, mert a zenei írás-olvasást és a zenei szerkezetek megértését fejleszti. „Jelentősége nem kisebb, mint szövegtanulás esetében az olvasásnak és a nyelvtan ismeretének. Ahogy fáradságos munkával akár komplex regényrészletek is megtanulhatók hallás után, úgy zenélni is lehetséges a kottában való jártasság nélkül. De a megismerhető zenék minősége és mennyisége, valamint a tanulás sebessége és mélysége szorosan összefügg az önálló kottaolvasással. Tágas és gazdag világok nyílnak meg előttünk, ha képessé válunk kottaképek önálló interpretálására” – teszi hozzá.

Terray Boglárka bemutatja a Fülelőt (fotó: Zeneakadémia/Erdős Dénes)

Az anyagban szereplő felvételek túlnyomórészt énekhangokon (szolmizálva), kisebb részben zongorán szólalnak meg. A népdalanyag mellett előkerül a barokk repertoárból Henry Purcell és Johann Sebastian Bach zenéje, a bécsi klasszicizmus mestereinek vokális és hangszeres művei, valamint néhány példa erejéig Európa 15-16. századi zenéje. A feladattípusok között vannak memóriafejlesztő gyakorlatok, metrum- és ritmusgyakorlatok, a belső hallást erősítő feladattípusok, a szolmizáció és ABC-neves gondolkodás közti átjárást erősítő gyakorlat, a korálok belső szólamainak kihallását segítő feladat, funkciós basszus szerkesztése az adott dallamhoz, valamint periódus kiegészítését célzó improvizációs gyakorlat.

A konferencia után élesben is kipróbálhatták a pedagógusok a Fülelőt (fotó: Zeneakadémia/Erdős Dénes)

A továbbfejlesztést megelőző uniós kiemelt projekt öt művészeti egyetem (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Magyar Táncművészeti Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem) összefogásával jött létre, UNI-V-ARTS Konzorcium néven, amely 2,896 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert. Ennek célja volt, hogy országos szinten megújítsa a köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertanát, bővítse művészeti eszköztárukat, ezzel biztosítva a méltányos és minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, valamint erősítve a köznevelés eredményességét és hatékonyságát. A projekt a Széchenyi 2020 programban valósult meg, az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. Az utóbbi eredményeként már létrehozott, középiskolai oktatásra szánt zenei anyag továbbra is elérhető a tudastar.zeneakademia.hu portálon.