Elhunyt Papp Márta, a Zeneakadémia oktatója és kutatója

Papp Márta orosz zenetörténetet és interpretációtörténetet tanított a Zenetudományi Tanszéken, valamint kutatással is foglalkozott az oktatási munkája mellett: a19. századi orosz zene és előadóművészet specialistája volt. A tanárnő továbbá doktori témavezetőként is dolgozott, többek közt Rajk Juditot, Lajkó Istvánt is segítette doktori képzéseik idején. 

Rajk Judit búcsúja:

"Hónapok óta nagyon sokat gondoltam Rád, kedves Márta. Szerettem volna énekelni Neked valami szépet, a szeretett Muszorgszkijtól vagy a másik kedvenc Dargomizsszkijtól. Elmenni Hozzád, dalolni Neked, azt remélve, meghallod, jobban leszel, visszajössz közénk.

Mert hiányzol. Hiányzik a hangod, az a rádióból is sokat hallott és hallgatott, a sok-sok furcsa kérdéssel, elemző kitárulkozással. Hiányzik a mosolyod, az érdeklődésed, a nyitottságod, a nyugodtságod, és most már biztosan hiányozni fog az a hatalmas nagy tudás, amit oly sok szeretettel osztottál meg velem és mindazokkal, akiknek az orosz zene és az orosz kultúra oly sokat jelent. Te segítettél eligazodni az orosz dalok „kusza” és sokrétű világában. Nem győzöm köszönni Neked (és Bojti Jánosnak), hogy a zenetudomány gazdagodott azzal a Muszorgszkij levelezéseiből és kapcsolódó dokumentumokból, visszaemlékezésekből szerkesztett hézagpótló, terjedelmes munkával, melynek megismerése a forrásértékű információk mellett a nagy orosz regények elolvasásához hasonlítható élvezetet nyújtott, és meghatározó, inspiráló szerepet játszott abban, hogy az orosz dalokkal és románccal előadóként és és később doktoranduszként is elkezdtem foglalkozni. És köszönöm a másik nagy művet, a Muszorgszkij dalait feldolgozó könyved. Megkerülhetetlen olvasmány és kézikönyv minden zenész számára. És a legutolsót, az Orosz kerékvágás-t, aminek egy hete tartott FUGA-beli bemutatóján nem tudtál ott lenni, de – reménykedjünk – talán tudtál róla.

Ma megint sokat gondoltam Rád, kedves Márta. Dudorásztam Neked néhány románcot. És furcsa, valahogy csak mosollyal..."

"A földi bajt - öröm kíséri,

A jót - a földi gyötrelem.

Nyugalmat - más földrész kínál csak,

S szemünk odáig el se lát;

Van-é, kit elkerül a bánat?

Nincs senki... Ilyen a világ!..."

(Kolcov: Vigasz - Galgóczy Árpád fordítása)