Heten jutottak tovább a Bartók Világverseny döntőibe

A zsűri döntése alapján tizenketten mérték össze tudásukat a verseny második körében. A kedd kora délutántól estig tartó középdöntőben 8 ország képviselőjét hallhatta a közönség. Közülük Langer Ágnes és Homoki Gábor, a dél-koreai Kim Yoerae, a francia Cosima Soulez Lariviere, a horvát Una Stanic, illetve Ririko Takagi és Chisa Kitagawa japán versenyzők lépnek ismét színpadra a döntőkben. A továbbjutók a ma, azaz szerdán pihennek és gyakorolnak, csütörtökön este folytatódik a megmérettetés a Kamarazenekari Döntővel.

A Bartók Világverseny és Fesztivál zsűrije: Kelemen Barnabás, Dr. Tallián Tibor, Qian Zhou, Krzysztof Wegrzyn, Ivan Zenaty, Szabadi Vilmos, Joel Smirnoff, Salvatore Accardo, és Takashi Shimizu.
Fotó: Zeneakadémia / Mudra László

A korábbiakhoz hasonlóan a középdöntő előtt is frappáns előadással várta az érdeklődőket Stachó László zenetudós. Elsőként Bartók 1. hegedű-zongora szonátájáról beszélt, amelyet egy találkozás ihletett: Bartók még zeneakadémista korából ismerte azt a Hubay-tanítványt, Arányi Jellyt, aki 1921-ben Londonból hazalátogatott, és ekkor játszottak is együtt a szerzővel. Néhány hónappal később készen állt a szonáta. “ Ez a mű az egyik legmélyebb és legszemélyesebb Bartók zene, s mintha az első világháború idejéből visszhangzó félelmek és csalódások tükröződnének benne” - ismertette a háromtételes szonátát Stachó László.

A zenetudós bemutatta a 2. hegedű-zongora szonátát is, amely mintegy párja az előzőnek.  „A műnek különös narratívája van, mintha egy ősi paraszti dallam formálódásának útját mutatná be a legősibb, szinte formátlan változatától a talán évezredekkel későbbi, strófába rendezett formájáig. S ezt a narratívumot csak az fedezheti fel, aki jól ismeri Bartók Béla zenéjét” – tette hozzá az előadó. Stachó László felhívta a közönség figyelmét a mű második tételére, amelyben különös epizód érhető tetten, azaz, egy, a “Kicsit ázottan” című burleszkre, szintén Bartók alkotására emlékeztető rész, s ha a versenyzők nem ismerik ezt az összefüggést, könnyen elcsúszhatnak a zene interpretálásában.

Fotó: Zeneakadémia / Mudra László

Stachó László elmesélte a Szólószonáta hegedűre című repertoárdarab történetét is. Ez Bartók Béla utolsó befejezett műve, amelyet a világhírű hegedűművész, Yehudi Menuhin megrendelésére írt 1942-ben. Az amerikai virtuóznak egy Bach szólószonáta előadása ihlette a zeneszerzőt, aki mindössze néhány hét leforgása alatt végzett a komponálás nagy részével az észak-karolinai szanatóriumi ápolása idején. Érdekességként elhangzott, hogy a szonáta utolsó tételében Bartók negyedhangokat akart volna jelölni, ám ezek még Menuhin számára is nehézséget okoztak, így amikor a hegedűvirtuóz közreadta a művet, a félhangos változat maradt meg, és sokáig csak ez a kiadás volt elérhető.

 A középdöntőben a továbbjutók három lehetőség közül választhattak: vagy előadták az 1. hegedű-zongora szonátát vagy a Szólószonáta hegedűre című művet vagy a szonáták egy-egy kiválasztott tételét, kiegészítve még egy virtuóz művel és egy 18-19-20. századi hegedű-zongora szonáta tétellel. A versenyzők túlnyomó része ez utóbbi opció mellett döntött, ezen belül is a Szólószonáta hegedűre egy tételét hallhatta gyakrabban a közönség.

A színfalak mögött: Cosima Soulez Lariviere. Fotó: Zeneakadémia / Mudra László

A Kamarazenekari döntőbe jutók Mozart 3.,4., illetve 5. hegedűversenye közül játszhatnak majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretében, Ménesi Gergely vezényletével. Az esti forduló, az előbbiekhez hasonlóan, online is követhető lesz.

Kim Yoerae az eredményhirdetés után. Fotó: Zeneakadémia / Mudra László