Idén is indul a Kedd Délutáni Zenetudomány sorozat

A fő cél, hogy olyan témákat, kutatási irányokat ismertessenek meg, amelyek a tanszéki munkáikhoz képest valami mást, újat mutathatnak. Kik közül választják a meghívott előadókat?

Elsősorban egy szabadon látogatható, szélesebb közönséget megszólító tudományos előadássorozatot akartunk elindítani. Úgy vélem, hogy ez egy nagyszerű fórum a doktori képzést végzőknek, mert kipróbálhatják magukat, mint előadók, és egyúttal visszajelzést is kaphatnak a közönségtől. Azt várjuk tőlük, hogy már be tudnak számolni egyes eredményekről. De számítunk a már befutott kollégákra is, és nem kizárólag a Zeneakadémia kutatóira. Más egyetemekről vagy akár az MTA-ról is hívunk zenetudósokat, illetve olyan történészeket, társadalomkutatókat, akik a zene kulturális-társadalmi helyzetét vizsgálják. Megjegyzendő, hogy rendszeresen hívunk külföldi előadókat, így a Zeneakadémia nemzetközi kapcsolatait is erősítjük. Ahogyan említettem, minden érdeklődőt várunk, akár a koncertlátogató közönséget is, de a témák elsősorban a szakmabelieket érintik, legyen szó a Zeneakadémia hallgatóiról és oktatóiról vagy az egyetemen kívüli kollégákról, például zeneiskolai oktatókról.

A témaválasztásaik mennyire kapcsolódnak aktualitásokhoz?

A tanszéken is odafigyelünk az évfordulókra, az előző tanévben például 1956 és a zenei élet témakörében rendeztünk konferenciát. A Kedd Délutáni Zenetudományba meghívott kutatókat viszont arra kérjük, hogy saját, műhelymunkájukba avassanak be bennünket, nem kell előre megadott tematikához kapcsolódniuk. Ettől az egyes félévek programja mindig színessé válik. Igyekszünk arra is odafigyelni, hogy minden kutatói nemzedék jelen legyen. Fontosnak tartom, hogy a meghívottak személyén keresztül hallgatóink női és férfi tudományos életpályamodellekkel is találkozzanak.

Négy alkalom lesz, az első október 24-én. Mi várható még 2017 őszén?

Elsőnek Zipernovszky Kornél érkezik hozzánk az ELTE BTK-ról, ahol a amerikanisztika szakos doktoranduszként Jazztanulmányi Kutatócsoportot alapított. A jazzről, mint komplex jelenségről beszél, zenetudományi és társadalomtudományi módszerekkel vizsgálva azt. November 7-én Kárpáti Jánost várjuk, akinek sok évtizedre visszamenő kapcsolata van a Zeneakadémiával, címzetes egyetemi tanárként, egykori könyvtárigazgatóként, jelenleg a PhD Doktori Tanács tagjaként. Kárpáti, az MTA doktora elsősorban Bartók zenéjének elemzőjeként és a Távol-Kelet tradicionális zenéjének kutatójaként ismert. Az elmúlt években sokat foglalkozott Mozart munkásságával. Mozart levelezéséből és egyéb életrajzi dokumentumokból idén adott közre magyar nyelvű válogatást.. Ő Mozart és az induló témaköréről osztja meg tapasztalatait és gondolatait. Az indulót, mint zenei típust mutatja be Mozart műveiben, a jelenséget kimutatva akár olyan darabokban is, amelyek címükben nem viselik az „induló” elnevezést. Harmadik előadónk Cecilia Campa, a római Santa Cecilia konzervatórium professzora. Ő elmélettörténeti kérdéseket feszeget, jelesül a zene eredetének magyarázatát a humanizmus időszakában. Végül Elisabeth Reisinger érkezik hozzánk a Bécsi Egyetemről. A fiatal posztdoktor a zene szerepét elemzi a kései XVIII. században a bonni választófejedelem udvarában. Külföldi előadóink angol nyelven tartják meg előadásukat.

Az előadások részletes programjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem weboldalán érhetők el.