2020. március 25.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben március 25-én, Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra a Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész – egy hangszeres zenész és egy komponista – nevét. Az elismerést a zongoraművész-zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta alapította végrendeletében, és 1984 óta minden esztendőben egy-egy magyar anyanyelvű előadó és zeneszerző kaphatja meg.
A kitüntetettekről határozó kuratórium elnöke a Zeneakadémia mindenkori rektora, jelenleg Dr. Vigh Andrea, tagjai pedig az intézmény oktatói: Fekete Gyula Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, tanszékvezető egyetemi tanár, nemzetközi és tudományos rektorhelyettes, Dr. Kutnyánszky Csaba karvezető, tanszékvezető egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes, Onczay Csaba Kossuth-díjas gordonkaművész, professor emeritus, Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester, címzetes egyetemi tanár, Hőna Gusztáv Liszt-díjas harsonaművész, professor emeritus, valamint Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, tanszékvezető egyetemi tanár.
A díjátadó szeptember 3-án, a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri főépületének X. termében lesz.
Kelemen Barnabásról méltatásában Medveczky Ádám úgy fogalmaz: „a főiskolai növendékzenekarban láttam meg először, a második hegedű első pultjánál ült. Mozart-áriákat kísértünk, felfigyeltem, ahogy együtt lélegzik fúvósokkal, szólistával. Ideális kamaramuzsikus. Nagyszerű vonósnégyesével fantasztikus koncerteket adott. Kérlelhetetlenül igényes, úgy is, mint tanár, és mint partner. De ez az igényesség nem erőszakos; magától értetődő derűvel adja át akaratát. Virtuozitás, poézis, magabiztosság és alázat.”
Zombola Péterről Fekete Gyula írt laudációt, amelyben a magyar zeneszerzők középgenerációjának különleges alakjaként említi a kitüntetettet. Úgy fogalmaz: „Zombola tanárai, Orbán György és Jeney Zoltán kifürkészhetetlen alkotói szabadságát, illetve rigorózus szerkesztettségét vegyíti, műveinek központi gondolata a transzcendens keresése, a törekvés annak megszólaltatására hangokkal. Tanárként érzelmileg is bevonja hallgatóit, a társművészetek között pedig igyekszik hidat verni” – olvasható a méltatásban.
Kelemen Barnabás 1978-ban született, hegedűtanulmányait 6 évesen, Baranyai Valériánál kezdte, 11 évesen felvételt nyert a Zeneakadémia előkészítő tagozatára Perényi Eszter osztályába, ahol 2001-ben diplomázott. Rendszeres hallgatója volt neves művészek mesterkurzusainak, a Zeneakadémián 2005 óta tanít, emellett a Kölni Zene- és Táncművészeti Főiskola professzora. A világ számos kiemelkedő fesztiválján és koncerttermében játszik, híres zenekarokkal, az amsterdami Concertgebouw és a londoni Wigmore Hall nagytermétől a New York-i Carnegie Hallig. Olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Lorin Maazel, Sir Neville Marriner, Kocsis Zoltán, Vásáry Tamás, Perényi Miklós és Steven Isserlis. Eddig 17 szólólemeze jelent meg, ezek közül 2003 októberében a három Brahms-szonáta felvétele (Vásáry Tamással) elnyerte a Diapason D’or díjat, és őt kérte fel a Hungaroton lemezcég, hogy a Bartók Új Sorozatban játssza el Bartók összes hegedűre írott művét. Elismerései között van a salzburgi Mozart-verseny 1. díja, a brüsszeli Erzsébet Királyné Hegedűverseny 3. díja, a Kelemen Kvartettel megnyert 4. Pekingi Nemzetközi Zenei Verseny megosztott első helyezése, illetve a Nemzetközi Indianapolis-i Hegedűverseny 1. díja és hat különdíja, ennek köszönhetően négy évig használhatta az 1683-ban készült Ex-Gingold Stradivari hegedűt és Tourte vonót. Prima-díjas, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét és a Kossuth-díjat is.
Zombola Péter. Fotó: Éder Vera
Zombola Péter 1983-ban született Budapesten. Zeneszerzői tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte Kocsár Miklós és Csemiczky Miklós növendékeként, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán 2006-ban kapta meg kitüntetéses zeneszerző diplomáját, egy évvel később pedig, szintén kitüntetéssel, a zeneelmélet-tanári oklevelet. 2010-ben szerezte meg doktori fokozatát, 2018-ban pedig habilitált a Zeneakadémián. Számos művét mutatták be a legrangosabb magyar és nemzetközi fesztiválokon. Kortárs zenei és kortárs művészeti kurzusok állandó résztvevője, kísérőzenéket ír magyar és külföldi filmekhez, emellett színházi zenét, reklámzenét és egyéb alkalmazott zenéket komponál, valamint szakmai szervezeteknek is aktív tagja. Alkotói munkássága fókuszában a kórus- és zenekari művek, valamint az oratorikus és színpadi kompozíciók állnak. Ezek közül kiemelkedik a 2012-ben bemutatott Requiem, a 2015-ös Passió, valamint a 2019-es Echo című opera. Több ösztöndíjat is elnyert, elismerései között van a Vántus István Zeneszerzőverseny 1. díja, a Junior Prima Díj, valamint az Erkel Ferenc-díj. Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint az Eszterházy Károly Egyetemen, dolgozott a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek művészeti vezetőjeként, 2018 óta pedig a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának egyetemi docense.
