Kobor Éva és Vavrinecz András nyerte a Hubay-díjat
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem versenyén összesen öt díjat osztott ki a zsűri, amelynek tagjai az intézmény neves oktatói voltak.
Az intézmény BA III., valamint MA I. és II. éves hallgatói vehettek részt a Hegedű Tanszéki Csoport által szervezett megmérettetésen.
A diákoknak négy műsorszámot kellett előadniuk a megadott repertoárlistáról, amelyen Hubay, Bach, Mozart művei mellett Bartók, Beethoven, Brahms, Csajkovszkij, Dvořák, Glazunov, Goldmark, Mendelssohn és Sibelius hegedűversenyeinek nyitótétele szerepelt.
A zsűriben a Zeneakadémia neves oktatói foglaltak helyet: Perényi Eszter, Banda Ádám, Baráti Kristóf, Kapás Géza, Eötvös József, Szalai András, Somogyi Péter és Balogh Máté. A közreműködő zongorakísérők Soós Orsolya és Tóth Mariann voltak.
A grémium döntése értelmében megosztott 1. díjat vehetett át Kobor Éva (MA I., tanára: Perényi Eszter és Kelemen Barnabás) és Vavrinecz András (MA II., tanára: Perényi Eszter), megosztott 2. díjat Fóris Zsófia (BA III., tanára: Perényi Eszter) és Szabó Gergely (MA I., tanára: Környei Zsófia és Banda Ádám), a 3. helyezett pedig Lendvai József lett (MA I., tanára: Perényi Eszter).
A korábban évenkénti versenyt az 1970-es években Kovács Dénes keltette életre, így az esemény a világszerte elismert néhai hegedűművész, iskolateremtő mester és egykori rektor emléke előtt is tisztelegni kívánt.
Hubay Jenő, születési nevén Huber Jenő (Pest, 1858. szeptember 15. – Budapest, 1937. március 12.) a 19. század utolsó negyedében a világ hegedűművészeinek élvonalába tartozott, jelentős elismerést vívott ki kamaramuzsikusként is. Előbb brüsszeli, majd budapesti vonósnégyesével és szonátapartnereivel a legmagasabb igényű muzsikálásnak igyekezett híveket szerezni. Zenepedagógusként is kiváló eredményeket ért el, a Brüsszeli Királyi Konzervatórium hegedű tanszakának éléről tért vissza Magyarországra, ahol a Zeneakadémián szintén a hegedű tanszakot vezette. A Hubay-iskolából olyan híres művészek kerültek ki, mint Geyer Stefi, Vecsey Ferenc vagy Szigeti József. 1919-től 1934-ig a Zeneakadémia igazgatója is volt. A 19. század végétől népszerűek voltak hegedűművei és magyar, francia, valamint német dalai. Később érdeklődése egyre inkább a nagyobb szabású, szimfonikus és színpadi műfajok felé fordult: A cremonai hegedűs és az Anna Karenina című operáival maradandót alkotott.