Kodály-módszer a 21. században

„Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját" – szögezte le még 1929-ben Kodály Zoltán. Ma, hetven évvel később, amikorra a világhírű magyar zenei nevelés intézményi struktúrája meggyöngült, a közoktatási hangsúlyok eltolódtak, megszakadt a zenepedagógus nemzedékek folytonossága, a klasszikus zenét értő módon befogadó publikum elöregedőben, és fogyatékosságokkal küzdő zenész- és a tanárutánpótlás is, újra tenni kellene valamit – ismerte fel a Zeneakadémia vezetése, s 2014 őszétől Kodály Zoltán világhírű pedagógiai hagyományának gyakorlati megújítását tűzte zászlajára.

A magyar zenei élet és zeneoktatás zászlóshajójának számító Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem három fővárosi oktatási intézménnyel – a Kós Károly Ének-Zene Emeltszintű Általános Iskolával, a Városmajor utcai Óvodával és a Városmajori Gimnáziummal – lépett stratégiai partnerségre, s a Zeneakadémia Kodály Intézetének bábáskodása mellett létrejövő városmajori mintaprogram célja hosszú távon nem kevesebb, mint egy hazai és nemzetközi módszertani tudásközpont, valamint egy Kodály nevét viselő egyetemi szakkollégium.

A Kodály Intézet és az intézmények vezető tanárai által a Nemzeti Alaptanterv (NAT) szellemében kidolgozott kerettanterv alapján az óvodai nagycsoportosok és az általános iskola első, harmadik és hetedik osztályos diákjai a Zeneakadémia Kodály Intézetének szakfelügyeletével, az intézet tanárainak aktív részvételével magas színvonalú zenei foglalkozásokon vesznek részt. Az órákon nem az elméleti ismeretek elsajátításán van a hangsúly, hanem az aktív zenei tevékenységen keresztül megvalósuló személyiség-fejlesztésén, az érzelmi és értelmi intelligencia harmonikus kialakításán. Az egymás elfogadására, az örömteli együttműködésre ösztönző pedagógiai alapelveken nyugvó kreatív játékos módszerek fejlesztik a hosszú távú figyelem és koncentráció készséget, a ritmus és metrum érzéket, miközben közösségi élményt jelentenek. A foglalkozásokon kulcsszerepet kapnak a mozgás sokféle lehetőségével elmélyített zenetanulási technikák, az eddig is központi szerepet kapó éneklés mellett előtérbe kerül az aktív zenehallgatás és az alkotói készségek fejlesztése. Mindebben segítséget nyújtanak a kodályi pedagógia rendszerbe szervesen illeszthető olyan progresszív módszerek, mint a Kokas-pedagógia, valamint a Gonda János illetve Sáry László nevével fémjelzett improvizációs ötletek és gyakorlatok. További támogatást jelent a Kodály Intézet részvételével fejlesztett digitális oktatócsomag, valamint a zenei írás-olvasást segítő számítógépes applikációk.

A Városmajori Gimnáziumban Gráf Zsuzsanna, Liszt és Bartók-Pásztory díjas karnagy vezetésével huszonöt éve működik az ének-zene tagozat, amely mára a magyar zenepedagógia nemzetközi hírű intézményévé vált. A tagozat rendkívül magas szakmai színvonalát fémjelzi az itt működő Angelica Leánykar hazai és nemzetközi elismertsége, a magyar zenész utánpótlás, valamint a zenét értő, szerető és azt élete végéig aktívan művelő magyar értelmiség nevelése. A gimnáziumban a tervek szerint 2015 szeptemberétől ötéves képzés indulna az önállóan működő ének-zene tagozatos osztályokkal – szakkollégiumi rendszerben. A vidéki és határon túli tanulók előtt is nyitva álló ének-zene program a kötelező tárgyak oktatása mellett az angol nyelv oktatását intenzív képzés keretében biztosítaná. A 9.-12. évfolyamon a heti három ének-zene óra mellett a zenetörténetet angol nyelven tanulnák a diákok.
 

A Kós Károly Ének-Zene Emeltszintű Általános Iskola Tagintézmény zenei munkáját hosszú évek óta Mitók Mónika és Hraschek Katalin vezetik. 2014 szeptemberétől az oktatói munkába bekapcsolódott Barabás Edina karnagy és zenetanár is, aki 20 éven át tanította a Magyar Rádió Gyermekkórusának tagjait, valamint Szirányi Borbála karnagy és zenetanár, a Kodály Intézet tanára, aki nemcsak általános iskolai tanárként, hanem külföldi zenetanárképző főiskolák és egyetemek meghívott vendégtanáraként is jelentős tapasztalattal rendelkezik. A 7. osztályt a Zeneakadémián néhány évvel ezelőtt diplomát szerzett tehetséges fiatal zenetanár, Tóth Árpád tanítja. A zenei tagozat tanterve speciális irányban változik meg, a jelenlegi tanterv kezdetben szakköri foglalkozás keretében egészül ki emeltszintű angol nyelvoktatással. A Városmajor utcai Óvodában szeptembertől a nagycsoportosok zenés foglalkozásait Barabás Edina vezeti.
 

A Városmajori Gimnáziumban 2014. október 20-án tartott szűk körű sajtótájékoztató és bemutató foglalkozások után Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora az MTI-nek elmondta: a program egyik kulcseleme az óvodától érettségiig tartó folyamatos, integrált zenei képzés, a másik a Kodály-módszer megújítása zenei oktató szoftverekkel és mobilalkalmazásokkal, valamint a mozgás, a mozgásalapú ritmusgyakorlatok fokozottabb bevonása a zenepedagógia eszköztárába. Vigh Andrea kiemelte azt is, hogy a zenei képzés általában is fejleszti a koncentrációt, a memóriát és a logikai készségeket, ahogyan ezt agykutatók már többször is kimutatták, így nemcsak azoknak a gyerekeknek hasznos, akiknek jó zenei hallásuk van, hanem kevésbé muzikális társaik is fejlődhetnek tőle, sőt a gyógypedagógiában is sikerrel alkalmazzák a zene gyógyító hatását. A Zeneakadémia Kodály Intézetének bábáskodása mellett létrejövő, szeptember 1-jén útnak indult városmajori program megalapozhatja egy hazai és nemzetközi módszertani tudásközpont, valamint egy Kodály nevét viselő szakkollégium létrejöttét is, így jelentős tovagyűrűző hatása lehet az egész országban és a határokon túl is – tette hozzá a Zeneakadémia rektora.    

MTI/Zeneakademia.hu

Fotók: Zeneakadémia / Tuba Zoltán