Konferenciával emlékeznek meg az ötven éve elhunyt Harangozó Gyuláról
A Zeneakadémia Népzene Tanszékének társszervezésében megvalósuló október 31-i eseményen a magyar balettművészet kiemelkedő alakjának munkásságát tekintik át a résztvevők.
Október 31-én a Pesti Vigadóban, az MMA székházában rendezik meg a Harangozó 50 konferenciát, amelyet Harangozó Gyula halálának ötvenedik évfordulója alkalmából szerveznek.
A magyar balettművészet kiemelkedő alakja a két világháború közötti és a második világháború utáni időszakban megalapozta a magyar balettművészetet. Tizenévesen már az Operaházban táncolt, autodidakta módon sajátította el a balettművészet alapjait. Tehetségével 1928-ban keltette fel Albert Gaubier balettmester figyelmét, aki szerepet ajánlott neki A háromszögletű kalap című produkcióban. A fiatalember színpadi játékával és szerepformálásával azonnal elnyerte a közönség szeretetét és az Operaház magántáncosává vált. Első koreográfiája 1936-ban a Csárdajelenet című egyfelvonásos volt. 1950 és 1960 között az Operaház balett-társulatának igazgatójaként tevékenykedett. Legjelentősebb koreográfiái között tartjuk számon A csodálatos mandarint, a Térzenét és a Coppéliát. Harangozó Gyula életműve a zeneművészet és a balett egymást erősítő kapcsolatának egyik csúcsa Magyarországon, és nemzetközileg is rendkívüli jelentőséggel bír.
Egyedi stílusa, amely orosz és nyugati mintákat implementált, számos színházelméleti és művészetelméleti kérdés tudományos vizsgálatára ad alkalmat. Az október 31-i konferencia két fő témakörre, Bartók Béla A csodálatos mandarin című darabjának táncszínházi színrevitelére és Leonyid Mjaszin karaktertánc-felfogásának a magyar táncművészetbe történő átültetésére fókuszál. A Magyar Állami Operaház az emlékévben több alkalommal műsorra tűzi a Coppéliát, így a rendezvényen részt vevők Harangozó Gyula festményein és koreográfusi rajzain kívül a Coppélia táncjáték részleteit is megtekinthetik élőben.
Az esemény nemcsak Harangozó Gyula kivételes életművének állít emléket, hanem a magyar balett történetének is fontos mérföldköve. A konferencia a Magyar Művészeti Akadémia, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, a Magyar Táncművészek Szövetsége, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány, a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék szervezésében valósul meg. Utóbbit Eredics Gábor képviseli, aki „Megtáncoltatlak én” – Vujicsics Tihamér zenéje Az életbe táncoltatott leány című filmhez címmel részleteket mutat be a moziból.
[Hírünk nyitóképének forrása: Fortepan/FSZEK Budapest Gyűjtemény (Sándor György felvétele)]