Koreai-német zongorista nyerte az idei Bartók Világversenyt
Jeonghwan Kim kapta a 22 ezer eurós első díjat a Zeneakadémia 2025-ös, zongoristák számára meghirdetett Bartók Világversenyének vasárnapi döntője után.
A második helyezést a spanyol Gorka Plada és Rozsonits Ildikó megosztva nyerte el, fejenként 8 ezer euró a jutalmuk, míg a 8 ezer eurós harmadik díjat az orosz Anastasiia Kliuchereva érdemelte ki a rangos nemzetközi zsűri döntése alapján.
A testület különdíjakat is odaítélt: a legjobb Bartók-interpretációért járó, 4000 eurós elismerést és a verseny repertoárján szereplő, a tavalyi zeneszerző fordulóban díjazott kortárs művek legjobb előadásáért járó, 2000 eurós jutalmat is Jeonghwan Kim nyerte el. A közönségdíjat, amely 1500 euróval jár, Rozsonits Ildikónak ítélte a döntőn résztvevő hallgatóság.
A verseny partnereinek felajánlásai révén számos további különdíj is gazdára talált. Jeonghwan Kim koncertmeghívást kapott a Zeneakadémiától, a Szegedi és a Miskolci Szimfonikusoktól, valamint a Magyar Rádió Művészeti Együtteseitől. Rozsonits Ildikó a Papageno médiacsomagját kapta, valamint fellépési lehetőséget a Müpától, a Nemzeti Filharmonikusoktól és a Filharmónia Magyarországtól, Anastasiia Kliuchereva pedig meghívást kapott a Savaria Szimfonikus Zenekartól. A szóló döntőig eljutott Pellet Sebestyén a Fidelio Fortissimo díját, amely médiatámogatást jelent, és koncertfelkérést vehetett át a Bartók Emlékháztól, valamint a MÁV Zenekartól.
A Zeneakadémia Nagytermében vasárnap megtartott döntőben Anastasiia Kliuchereva Bartók 3. zongoraversenyét, Gorka Plada és Jeonghwan Kim a 2.-at, Rozsonits Ildikó pedig Beethoven 5. (Esz-dúr) concertóját játszotta a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével, Dubóczky Gergely vezényletével, miután az eredetileg felkért Kovács János karmester betegsége miatt lemondani kényszerült a részvételt.
A magyar állam támogatásával rendezett megmérettetés fővédnöke Sulyok Tamás köztársasági elnök, védnökei pedig Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, valamint Vásáry Tamás zongoraművész-karmester voltak.
A márkatulajdonos Yamaha Corporation a verseny támogatójaként és a sokéves együttműködés részeként felajánlott a Zeneakadémiának kétévi használatra egy 100 millió forint értékű, Bösendorfer 280VC típusú, a bécsi manufaktúrából frissen kikerült koncertzongorát, amely a pénteki szóló döntőben is megszólalt. Ez a következő időszakban a Nagyterem egyik választható hangszere lesz, így az itt fellépő művészek mellett diákok is játszhatnak majd rajta.
A díjkiosztón Dr. Farkas Gábor zongoraművész, a Zeneakadémia rektora és tanszékvezetője, a nemzetközi zsűri egyik magyar tagja az intézmény nevében köszönetét fejezte ki a magyar államnak és a verseny védnökeinek – Sulyok Tamás köztársasági elnök, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Vásáry Tamás zongoraművész, karmester –, hogy támogatták a rendezvényt, valamint a zsűrinek, élén Yoheved Kaplinskyval, továbbá a zenekarnak, a dirigensnek és a szervező csapatnak is. Mint hozzátette, házigazdaként örömmel tölti el, hogy 19 országból jelentkeztek a versenyre. „Vannak díjazottak, vannak nyertesek, de azt gondolom, mindenki nyertes, hiszen hatalmas repertoárt tanultak meg, amelyet később hasznosítani tudnak” – hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy a Zeneakadémia megalapításával Liszt Ferenc elérte célját, hogy magasra emelje a magyar zenekultúrát: az intézmény a nemzetközi élvonalban van, a QS egyetemi rangsor zenei kategóriájának 12. helyén áll a világ felsőoktatási intézményei között. „Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi örökségeként a magyar zenekultúra a világ egyik legmeghatározóbbja, máig ható erő” – emelte ki. A magyar kultúra fontos részének nevezte, hogy a Zeneakadémia ilyen fantasztikus és magas színvonalú versenyt rendezhet, ami az országimázst is építi. Szavai szerint, ha bármilyen távolról is érkezik egy külföldi versenyző, aki így nincs tisztában a magyar nyelvvel, Bartók zenéje közelebb hozhatja hozzá, és ahhoz, mit jelent magyarnak lenni, mit jelent a magyar népzene.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár beszédében úgy fogalmazott: ez a rendezvény túlmutat a zenei kiválóságon, többek közt az alkotói folyamat és a zene közösségformáló erejének esszenciája. Köszönetet mondott a versenyzőknek, hogy a magyar kultúrát választották, és reményét fejezte ki, hogy a szakmai tapasztalatokon túl csodálatos élményeket is hazavisznek magukkal.
Yoheved Kaplinsky, a zsűri elnöke, a New York-i The Juilliard School zongora tanszékének vezetője és előkészítő tagozatának művészeti igazgatója beszédében elmondta: hatalmas öröm volt ezen a csodálatos megmérettetésen dolgozni, és köszönet illeti nemcsak zsűritársait a kiváló közös munkáért, hanem a rendező Zeneakadémia munkatársait is, akik a gördülékeny lebonyolításról gondoskodtak. A versenyzőknek szintén megköszönte, hogy hozzájárultak a magas színvonalhoz, lelkesedésükkel és őszinte játékukkal.
A rangos nemzetközi testületben a világ zenei életének kimagasló zongoraművészei, neves zenekarok és koncerttermek vendégei foglalnak helyet: Kaplinsky mellett Özgür Aydin, török-amerikai zongoraművész, a Berlini Művészeti Egyetem tanára, a rangos ARD Nemzetközi Zenei Verseny és a tokiói Nippon Zenei Díj nyertese, Pavel Gililov ukrán-német zongoraművész, a salzburgi Mozarteum tanára, a bonni Telekom Beethoven Verseny alapítója-művészeti vezetője, Zhe Tang kínai zongoraművész, a Sanghaji Konzervatórium professzora és dékánhelyettese. Magyar részről pedig Dr. Farkas Gábor mellett Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, érdemes művész, a Zeneakadémia professzora, Fekete Gyula Erkel-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia rektorhelyettese és tanszékvezetője, valamint Ránki Dezső kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, a nemzet művésze vett részt a grémium munkájában.
A kötelező repertoárban Bartók legfontosabb zongorára írt darabjain van a hangsúly, amelyek minden fordulóban szerepelnek, de a versenyzőknek be kellett mutatniuk tudásukat Liszt, Kodály, Dohnányi, Scarlatti, Ravel, Debussy, Szkrjabin, Prokofjev és Stravinsky alkotásainak megszólaltatásával is. A Bartók Verseny egyik különlegessége, hogy a zeneszerzés verseny díjazott művei is szerepelnek a hangszeresek kötelező repertoárjában, így ezúttal a 2024-es zeneszerzés forduló két darabja: Lee Hanuri alkotása, a Vertigineux (Szédülő) és Papp Mátyás kompozíciója, a Kirakós.
Az idei versenyre 55 fiatal tehetség jelentkezett 19 országból, többek közt Japánból, Dél-Koreából, Kínából, az Egyesült Államokból, Kanadából, számos európai országból, ami a repertoár nehézségét tekintve szép szám, hiszen itt nem csupán gyakran játszott műveket kell tudniuk a versenyzőknek. A beérkezett videók alapján az intézmény neves oktatóiból álló előzsűri, Falvai Katalin, Némethy Attila és Réti Balázs választotta ki az élő fordulókba továbbjutókat, és végül 21 zongorista állt pódiumra a fellépők sorrendjét eldöntő augusztus 31-i sorsolás után.
Kapcsolódó rendezvényként a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékének Közép-európai Zenetörténeti Kutatócsoportja megszervezte második nemzetközi konferenciáját.
A Zeneakadémia Bartók Világversenye, amely a rangos Nemzetközi Zenei Versenyek Világszövetségének (WFIMC) is tagja, 2017-ben indult, és különleges szerkezete teszi egyedülállóvá. Hatéves ciklusokban valósul meg, Bartók életművének legjellemzőbb elemeire: a zongorára, a hegedűre, a vonósnégyesre és a zeneszerzésre épülve teljesedik ki. Az egyes hangszeres versenyeket a páratlan években rendezik, a köztes, páros években pedig zeneszerzői verseny zajlik, amely mindig a következő hangszeres kategóriához kapcsolódik. Ez a kivételes szerkezet egyszerre alkalmas arra, hogy Bartók műveire irányítsa a felnövekvő zenész generáció legjobb hangszereseinek figyelmét, és arra, hogy fiatal komponistákat inspiráljon új, Bartók szellemében születő művek létrehozására.
További információk