Közelebb Bartókhoz

A több mint 40 000 euró összdíjazású nemzetközi megmérettetésre harminc év alatti hegedűsök jelentkezhettek három videórészlet feltöltésével. A beérkezett produkciókból az előválogatást végző háromtagú zsűri – a Zeneakadémián tanító Szabadi Vilmos, Kapás Géza és Kováts Péter – választotta ki azokat a versenyzőket, akik elindulhatnak a négyfordulós megmérettetésen. „Meglepetésünkre több olyan fiatal is jelentkezett, aki korábban már első helyet szerzett valamely jelentős nemzetközi versenyen. Nagy örömünkre szolgált, hogy sok, hallatlanul magas színvonalú Bartók-interpretáció érkezett, mégpedig magyar és külföldi jelentkezőktől egyaránt. Az előre meghatározott szavazási kritériumok nyomán látható, hogy nagyjából huszonöt jelentkező kiemelkedik a mezőnyből, mindemellett úgy gondolom, hogy a szeptemberig hátralévő időben ez még sokat változhat” – mondta el Szabadi Vilmos, aki ősszel is ott ül majd a zsűriben. Magyar részről Kelemen Barnabás hegedűművész és Tallián Tibor zenetörténész, Bartók-kutató, a Zeneakadémia professor emeritusa vesznek részt a győztes kiválasztásában. Mellettük olyan kiváló külföldi hegedűművészeket és professzorokat találunk a zsűriben, mint a zsűrielnök Salvatore Accardo, Qian Zhou, Ivan Ženatý, Krzysztof Węgrzyn, Joel Smirnoff és Takashi Shimizu.

A rekordszámú jelentkezés után nem is olyan meglepő, hogy megközelítőleg félszázan erősítették meg a részvételt a versenyen, köztük nyolc magyar fiatal. Akad köztük, aki amerikai–magyar állampolgár, és olyan is, aki évek óta külföldön él. „Régóta kinn tanulok, ezért egy Budapesten megrendezett Bartók-versenyről úgy gondoltam, nem lehet kihagyni! Nagyon örülök a lehetőségnek” – mesélte egyikük, aki leginkább saját magának szeretne bizonyítani. „Megfelelő hozzáállással rengeteget lehet tanulni egy ilyen megmérettetésből. Számunkra ráadásul ez egy találkozási pont is, hiszen a világ minden tájáról érkeznek a jelentkezők, más-más tapasztalattal és szemlélettel. Nagyon közel áll hozzám Bartók világa, és magyarként mindenhol nagy büszkeség a műveit játszani” – tette hozzá.

Egy másik versenyző számára, aki nemrégiben végzett a Zeneakadémián, magától értetődő volt, hogy elindul, hiszen a budapesti helyszín a környezetében sokakat sarkallt a jelentkezésre. A versenyt remek próbatételnek és kiugrási lehetőségnek tekinti, ráadásul arra is jó alkalmat nyújt, hogy új művekkel gazdagítsa repertoárját: „Nagyon örültem az apropónak, hogy megtanulhatom az 1. hegedű-zongora szonátát, amit már öt-hat éve tervezek, hiszen az egyik legjobb Bartók-darabnak tartom, de a nehézsége miatt eddig nem ugrottam neki. Bartókkal – aki Kocsis Zoltán hatására került a kedvenc zeneszerzőim közé – tizennégy-tizenöt éves korom óta foglalkozom. Azon kevés komponista közé tartozik, akinek minden műve tökéletesen van megírva. Abból a szempontból is különlegesnek tartom az életművét, hogy a stílusa egyéni, mégis érezhető benne a beethoveni-brahmsi hagyomány, Debussy, a magyar népdalkincs, de még a Schönberg-iskola és Stravinsky hatása is.”
 

Fotó: Bartók Archívum

 

A versenyanyag összeállításakor a legfontosabb szempont természetesen az volt, hogy Bartók zenéje kapja a főszerepet. Az elődöntőre tizennyolc perces műsorral kell készülniük az indulóknak, ebben Bartók 1. vagy 2. rapszódiája mellett legalább egy Bach-szólótételnek kell szerepelnie. A középdöntőben három lehetőség közül választhattak a versenyzők: eljátsszák Bartók 1. hegedű-zongora szonátáját, vagy a Szólószonátát, vagy a komponista négy szonátájának valamely tételét, egy virtuóz művet, és a megadott klasszikus-romantikus repertoár egyik szonátatételét.

A kamarazenekari döntőbe hat versenyző jut tovább, akiknek egy Mozart-hegedűversenyt kell eljátszaniuk a Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretével, Ménesi Gergely vezényletével. A nagyzenekari döntőben – amelyen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Kovács János lesz a szólisták partnere – már csak a dobogóra fellépő versenyzők indulnak: Bartók két hegedűversenye mellett három D-dúr versenymű, Beethoven, Brahms és Csajkovszkij örökérvényű alkotásai közül választhatnak.

A külföldi versenyzőknek a nagyszámú magyar mű jelenti a nehézséget, míg a magyaroknak inkább az, hogy az elődöntőben nagyon kevés idő alatt kell olyan produkciót nyújtaniuk, amely továbbjuttatja őket. „Érdekes, hogy nekem például sikerült úgy összeállítanom a műsoromat, hogy a kötelező Bach-, illetve Mozart-műveken kívül csak Bartókot fogok játszani” – mondja egyikük, egy másik versenyző pedig a versenyanyag széles merítését említi. „A kötelező Bartók-kompozíciók mellett szóba jönnek a hegedűirodalom legnehezebb és legszebb művei, például Mozart, Bach és Paganini darabjai. Ami a felkészülést illeti, hihetetlen energiára, befogadóképességre, kontrollra van szükség ahhoz, hogy az ember kézben tartson egy ekkora anyagot.”

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósuló verseny élő fordulóin tizenhét nemzet képviselőjét ismerheti meg a nagyközönség. Bartók zenéjéhez nemcsak a versenyzők produkcióin keresztül, hanem a változatos programokat kínáló nyitónapon (szeptember 9.) és az MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma által rendezett kétnapos tudományos konferencián (szeptember 14–15.) is közelebb kerülhetnek az érdeklődők.

Könyves-Tóth Zsuzsanna