Különleges programokkal indult az első Bartók Világverseny és Fesztivál
A hivatalos sorsolás alapján az elődöntőket a 47. sorszámú, japán Tategami Mai kezdi az után, hogy 2017. szeptember 9-én 44 versenyző érkezett az első Bartók Világversenyre és Fesztiválra. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem által szervezett rendezvénysorozat nyitónapján rendhagyó zenei és történeti programok sora várta a közönséget.
„Bartóknak a Zeneakadémián vannak a gyökerei, hiszen alma matere volt. A Fesztivál Bartókhoz, a zeneszerzőhöz, a népzenekutatóhoz és a zongoraművészhez egyaránt kötődik. Kiegészítő programokkal is várjuk az érdeklődőket a verseny mellett, mindez még színesebbé teszi a rendezvénysort” – hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. „Megtiszteltetés, hogy világhírű művészekből állhatott össze a verseny bírálóbizottsága” – tette hozzá, majd hivatalosan is megnyitotta a Világversenyt. Salvatore Accardo, a zsűri elnöke várakozásairól beszélt: „óriási élmény lesz a következő 10 napot együtt tölteni a zsűri tagjaival”. Felhívta a figyelmet Bartók hegedűre írt műveinek jelentőségére, és nyomatékosította Budapest város fontosságát a hegedűs társadalom világtérképén.
Fotó: Ancsin Gábor / Zeneakadémia
Az elődöntő sorrendjének kisorsolását megelőzően a Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjének két növendéke, Gaál Julianna és Gaál Eszter játszott két darabot Bartók 44 hegedűre írt duói közül. Dr. Vigh Andrea rektor és Salvatore Accardo zsűrielnök megnyitó beszéde után újra a 44 duóból következtek részletek. Az elődöntősök színpadra szólítását követő sorsoláson az elsőként játszó versenyző nevét a legfiatalabb hegedűs, a mindössze 17 éves Elias David Moncado húzta ki: e szerint szeptember 10-én, vasárnap 14 órakor Tategami Mai japán versenyző lép először színpadra. A sort az ABC-sorrendben utána következők folytatják, majd az ABC elölről kezdődik. A magyar versenyzők közül Varga Oszkárt vasárnap délután, Homoki Gábort és Kocsardy Nicolette-et vasárnap este, Langer Ágnest és Nyári Lászlót pedig hétfő délután hallgatja meg a zsűri és a közönség. Az elődöntő pontos sorrendje ide kattintva olvasható.
Fotó: Ancsin Gábor / Zeneakadémia
|
Délelőtt a Bartók Budapestje városnéző emléktúra és a rendhagyó Liszt-kukacok foglalkozások minden korosztály számára tartogattak zenei és történeti csemegéket. A Bartók Budapestje városnéző emléktúra a Zeneakadémia Átriumában és a Bartók teremben indult. A különleges időutazáson Stachó László, a Zeneakadémia és az SZTE Zeneművészeti Karának oktatója és kutatója vezette be a látogatókat a 20. század legnagyobb magyar zeneszerzőjének világába, beszélt tanáraihoz, később zenész és tanár kollégáihoz, valamint növendékeihez fűződő kapcsolatáról.
Fotó: Ancsin Gábor / Zeneakadémia
Ezt követően a Bartók túra a zeneszerző – egy korábbi városközponti lakhelyének érintésével a Szilágyi Dezső téren –Csalán úti otthonában folytatódott, ahol a leghosszabb ideig élt Budapesten és ahonnan végül az Egyesült Államokba indult 1940-ben. Bartók itt a számára oly fontos, csendes, külvilági és gépi zajoktól mentes környezetben, nyugodtabban rendszerezhetett népzenét, komponálhatott és készülhetett koncertjeire, mint más lakhelyein. Az Emlékházban a látogatók – a zenetudós magyarázataival– megtekintették a zeneszerző személyes, külön az ő megrendelésére készült körösfői bútorait és népdalgyűjtő útjairól hazahozott tárgyait, emlékeit.
Fotó: Ancsin Gábor / Zeneakadémia
Már az első székely népdalgyűjtő élményei meghatározó hatást gyakoroltak művészetére. „Bartók szerint a népdalok ugyanolyan mesterművek kicsiben, mint akár egy Bach-fúga vagy egy Mozart-szonáta” – magyarázta a zeneszerző népzenéhez fűződő kapcsolatát Stachó László zenetudós a Bartók-túra résztvevőinek. „A népzenegyűjtő Bartók ugyanolyan precizitással gyűjtötte és rendszerezte a népdalokat, mint a növényeket, a bogarakat, az apró emlékeket. Mindent gondosan katalogizált” – avatott be a komponista napjainak egyéb mozzanataiba. Életének, személyiségének számtalan kevésbé ismert részleteit is felelevenítette előadásában: Bartók kedvelte például a helyzetkomikumot, ezért rendszeresen megviccelte vendégeit. „Bartók zenéje is arról tanúskodik, hogy különös humora volt”. A Zeneakadémia növendékei minikoncerttel zárták a túrát –a Bartók Világverseny elődöntőjén is elhangzó I. rapszódia csendült fel.
Fotó: Ancsin Gábor / Zeneakadémia
A Kávézóban a népdalkutató és zeneszerző Bartók Bélával ismerkedhettek meg a 6-12 éves gyermekek Dolhai Béla foglalkozásvezető jóvoltából. A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületének terme pár percre kalotaszegi népzenével telt meg, a dallamok a Zeneakadémia Népzene szakos hallgatói, Besenyei Viktória, Brassai Ábel, és Tóth Máté hangszereiből csendültek fel. A muzsikához táncosok is társultak, Kereszti Niké és Szengyel István, akik a táj jellegzetes népviseletében mutatták be a kalotaszegi táncokat. Bartók Béla népdalgyűjtésének fő eszköze a fonográf volt, amellyel összesen tizenhárom ezer dallamot rögzített! – ismertette Dolhai Béla rövid előadásában. A foglalkozáson nem maradhatott el a népdaléneklés sem, az ifjú résztvevők a Bartók Béla által gyűjtött „Körösfői kertek alatt” című népdalt tanulták meg.
Fotó: Adrián Zoltán / Zeneakadémia
Fotó: Adrián Zoltán / Zeneakadémia
Az első emeleti Előcsarnokban rejtvényt fejthettek kicsik és nagyobbak egyaránt, az Átriumban pedig Mészáros Beáta és Tápai Dóra tartott zenedráma foglalkozást, amelyen Bartók Béla A fából faragott királyfi című táncjátéka elevenedett meg. A játékos feladatok megoldása közben felcsendültek a mű egyes részletei is. Aki pedig minden feladat megoldásában részt vett, értékes ajándékokban részesülhetett a programsorozat végén.
Fotó: Adrián Zoltán / Zeneakadémia |
A sorsolás után kezdődtek az esti minikoncertek, az első részben ismét a Rendkívüli Tehetségek Képzőjének hallgatóival. Kezdésként újabb hegedű duók hangzottak el a Gaál-testvérek tolmácsolásában, majd a koncert legfiatalabb fellépője, a 11 éves Rozsonits Ildikó zongora szakos növendék játszott el egy tételt a Három rondó közül. Dolfin Benedek néhány nézőnek még dúdoláshoz is kedvet csinált a közismert ’Este a székelyeknél’ csellistájaként, Szalai Lotti gitárosként pedig igazi kuriózum volt a vonós és a zongorista diákok között. Tóth Kristóf az elődöntő programjából játszotta a 1. rapszódia első tételét, a teljes mű pedig a következő részben hangzott el teljes egészében Pinkert Edina tolmácsolásában, aki már az egyetemistákat képviselte. Kettejük között az előkészítősök műsorát Magyar Valentin zárta a zongorára írt Szvit két tételével. A Kamarazene Tanszék blokkjában az első után a 2. rapszódia is megszólalt Kovács Csilla előadásában, az ő műsorát követte és egyben a második részt zárta a Kontrasztok – Kondorosi Karolina, Cayuelas-Krasznai Gari és Molnár Marcell előadásában. Utóbbit Bartók annak idején Szigeti József és Benny Goodman felkérésére komponálta. A minikoncerteket a Zeneakadémia Népzene Tanszékének blokkja zárta, fellépett Berta Alexandra, Istvánfi Balázs, Salamon Soma és Árendás Péter (a tanári kar képviseletében), valamint Mihó Attila és Tóth Máté (a hallgatók képviseletében).
Fotó: Ancsin Gábor / Zeneakadémia