Liszt Ferencről elnevezett Nemzetközi Zenei Központ jött létre Kínában a Zeneakadémia támogatásával

Zajlanak a tárgyalások egy közös posztgraduális programról a New York-i The Juilliard Schoollal, amelynek révén a hallgatók kettős szólistadiplomát kapnának, a Sanghajtól délre fekvő Vencsou (Wenzhou) városban pedig megkezdte működését egy olyan zenei intézmény, amelyhez a nevet, a tudást és vendégtanári látogatások révén a szakembereket a Zeneakadémia adja.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek többek közt a sanghaji, a senjangi, a Hangcsouban működő Csecsiang (Zhejiang), a Kantonban (Kuangcsou, Guangzhou) lévő Hszinghaj (Xinghai) és a pekingi Központi konzervatóriumokkal van már együttműködése, ehhez csatlakozik most a vencsoui Nemzetközi Zenei Központ.

Farkas Gábor zongoraművész és az Ének Tanszék vezetője, Meláth Andrea operaénekes nemrég tértek vissza az intézmény ünnepélyes megnyitójáról. A partnerség hátteréről Farkas Gábor azt mondta: tavaly nyáron egy hónapig Kínában turnézott, és a sanghaji nemzetközi zongorafesztivál (Shanghai International Piano Festival) alkalmával azzal az ötlettel kereste meg egy kínai fiatalember, Hszü Dong Vang (Xu Dong Wang), aki évekkel ezelőtt a budapesti Zeneakadémián végzett énekművészként, hogy kezdjenek közös munkába az általa Vencsouban saját erőből, saját pénzből alapított zenei központban. „A fiatalember annak idején tanult Amszterdamban és Bécsben is, de végül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet választotta, és azt mondja, sokkal többet kapott itt a nyolcéves tanulmányai alatt, mint más európai intézményekben, ezért is kezdeményezte az együttműködést” – tette hozzá.

A zenei központ pár hónap alatt felépült, impozáns koncertteremmel is rendelkezik, és a Zeneakadémia vezetőségének jóváhagyásával Liszt Nemzetközi Zenei Központ (Liszt International Music Center) néven kezdi meg működését. Farkas Gábor arról is beszélt, hogy elsősorban zongora- és énekoktatás zajlik majd ott egyetemi előkészítő jelleggel, nagy hangsúlyt helyezve a szolfézsra, a Kodály-módszerre, Liszt és Bartók zongoraiskolájára, mindezt a Zeneakadémia Zeneelmélet Tanszékének, Doktori Iskolájának, valamint Kodály Intézetének tanárai segítségével, akik vendégoktatóként fognak részt venni az intézet munkájában.

„A hangszeres oktatás rendkívül népszerű Kínában, és kiválóak a növendékek, sokan már olyan repertoárt játszanak gimnazista-, sőt, kisgyermekkorukban, mint amit Nyugaton az egyetemisták. Azonban például a szolfézs tekintetében érezhetők elmaradások, így szándékaink szerint ez az intézmény olyan lesz, mint a tiencsini Juilliard-fiókintézmény, tehát voltaképp előkészítő tagozatként funkcionál majd, hogy megfelelő háttértudással érkezhessenek a növendékek a budapesti Zeneakadémiára” – hangsúlyozta Farkas Gábor.

Meláth Andrea az énekes növendékekkel kapcsolatosan elmondta: a Zeneakadémia felvételi eljárására készítik majd fel a diákokat 14–15 éves koruktól, emellett angol nyelvi képzést is kapnak, hiszen ez a budapesti tanulmányaikhoz és a későbbi nemzetközi pályafutásukhoz is elengedhetetlen. A felkészítés mikéntjéről úgy fogalmazott: a Kodály-módszer mellett Liszt és Bartók művein, valamint a preklasszikus, a klasszikus és a romantikus repertoáron keresztül fogják oktatni a gyerekeket.

A vencsoui Liszt Központban nyári rendezvénysorozatot is alapítottak Liszt-Bartók Fesztivál néven, ennek művészeti vezetője Farkas Gábor, illetve Meláth Andrea is közreműködik a szervezésben. Így az oktatás mellett a koncertek, mesterkurzusok, fesztiválok és adott esetben versenyek összekapcsolódva, egymást erősítve segítik majd a képzést.

Farkas Gábor fontosnak tartja, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem folyamatosan bővítse nemzetközi kapcsolatait, ebben ez a leendő együttműködés, valamint esetleg a további kínai partnerintézmények hálózatba kapcsolása is segíthet. Arra is emlékeztetett, hogy az egyetem középiskolája, a Bartók Konzervatórium nemrég indított kínai osztályt, így további együttműködésekre is tér nyílik a hatalmas ázsiai országban.

Farkas Gábor szerint Ázsiára érdemes odafigyelni: Japánban már több évtizedes múltra tekint vissza az együttműködés (tokiói egyetemek, mesterkurzusok Gifuban és a Liszt Szeminárium Szapporóban), most pedig Kínában bővülnek a partnerkapcsolatok, ami a Zeneakadémiának hasznot hajt, hiszen számos kiváló tehetség érkezhet majd onnan, hogy a budapesti intézményben tanuljon. „A legutóbbi, aarhus-i zongoraverseny zsűrijében ülve tündöklő fiatal kínai tehetségekkel találkoztam. Tizenéves gyerekek elképesztő repertoárt adnak elő, természetesen még csiszolatlan gyémántok, de érezhető bennük a fejlődési lehetőség” – tette hozzá. Hangsúlyozta: ha pedig sokakat sikerül a Zeneakadémiára csábítani, később olyan „Liszt-nagykövetekké” válhatnak, mint a vencsoui Liszt Ferenc Nemzetközi Zenei Központot alapító fiatalember.