Pinchas Steinberg: Ne veszítsük szem elől magát a muzsikát

A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának tagjai komoly felelősséget viselnek, hiszen e néhány évente cserélődő diákok képviselik és adják tovább egymásnak is a 142 esztendős intézmény hagyományait. A zenei együttes oktatási feladatain túl magas fokú művészi értéket is képvisel, és évről-évre neves karmesterek irányítják, formálják az ifjú zenészgenerációt. A világhírű karmester, az izraeli születésű Pinchas Steinberg nem először jár a Zeneakadémián. Zenei tanulmányait az Egyesült Államokban és Berlinben végezte, Jasha Heifetz tanítványa, aki látta kisfiúként Toscaninit próbálni és együtt hegedült Bach d-moll kettősversenyében David Ojsztrahhal. 1974-ben lépett először dirigensként a nagyközönség elé. Azóta vezényelte Európa gyakorlatilag összes jelentős szimfonikus együttesét, és visszatérő vendégművésze a legismertebb operaházaknak is. A közelgő koncerten Liszt: Prométheusz c. szimfonikus költeményét, Brahms D-dúr hegedűversenyét és 2. szimfóniáját hallhatják az érdeklődők.

Pinchas Steinberg és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara 2015-ben. Fotó: Zeneakadémia / Mudra László

Mi a véleménye a koncerten elhangzó Liszt műről?

Liszt híres volt arról, hogy úgynevezett “szimfonikus költeményeket” írt. Minden darabjának konkrét tárgya van. Jelenleg ez Prométheusz, de ezt a művet a szerző a mitológiai hős alakján túlmutatva Johann Gottfried Herder weimari filozófus-író emlékének szenteli. Liszt igen tisztelte Herdert, a darab 1855-ös ősbemutatóját is személyesen vezényelte, mint a Weimari Operaház zenei igazgatója. Ami ebben a műben megjelenik, az a szenvedés, a kitartás, az erő ideája – ezeket az érzéseket akarta kifejezni Liszt.

Hogyan látja a zeneszerző megítélését Magyarországon?

Tudom, hogy Önöknél Lisztet komoly tisztelet övezi, és a nemzet a sajátjának tekinti őt. Már a reptér is az ő nevét viseli, a Zeneakadémiának pedig alapítója. Tudott németül és franciául, de magyarul nem. Véleményem szerint ő sajátos magyar identitást képviselt, azaz, amit ő magyarnak gondolt. De nem élt itt állandóan. A zenetörténetben ismerek hasonló példát, Smetanáét, aki ugyancsak megírta a Moldvát, de közben nem is tudott csehül, németül beszélt ő is. 

Ez jellegében inkább a némethez közel álló identitás megjelenik Liszt zenéjében is?

Azt is németesnek érzem. Liszt a cigány-magyar hangzásvilágot ragadta meg, amikor megírta a Magyar rapszódiákat, de attól még ő német zeneszerző. Érdekes, hogy Liszt legjobb barátja Wagner volt, aki sokat átemelt Liszt stílusából. És Wagner zenéjére azt mondjuk, milyen német, ugyanez elmondható Liszt zenéjére is. Ami Lisztet magyarrá teszi, az az érzelmi töltet.

Mit gondol a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának jelenlegi felkészültségéről?

Másodszor fogom vezényelni e zenekart. Érzek különbséget a két társaság között: akikkel most próbálok, már mások, mint akik két éve voltak. Bizonyos zenészekkel jobban meg vagyok elégedve, például a kürtösökkel. Általában véve úgy vélekedem róluk – de nem csak a Zeneakadémia együtteséről, hanem minden fiatalról –, hogy ők már annak a kornak a szülöttei, amelyet a technika ural, és ennek megvan az a veszélye, hogy elveszik benne a lélek. Érdemes őket emlékeztetni, hogy ne csak technikailag akarjanak lejátszani egy művet. Ne veszítsék szem elől magát a muzsikát.