Ritkaságokkal gazdagodott a Liszt Múzeum

A kéziraton kívül a Liszt-emlékmúzeum új szerzeményei közé tartozik egy, a 19. század első évtizedeiből származó Erard-útizongora, mely eredetileg Caroline Saint-Cricq, Liszt első szerelme és tanítványa számára készült, valamint egy Táborszky Nándorról, Liszt fontos magyar kiadójáról és barátjáról 1875-ben készült festmény is. A hangversennyel egybekötött bemutatón részt vett Áder János köztársasági elnök is, aki adománnyal járult hozzá a Liszt-kézirat megvásárlásához.

Mádl Ferencné, az elnöki pár, és Domokos Zsuzsanna (Fotó: MTI / Kovács Attila)

Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora köszöntőjében kiemelte: méltóbb helyre nem is kerülhettek volna az új szerzemények. Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum igazgatója megemlítette: ez már a második alkalom, hogy köztársasági elnöktől adományt kap az intézmény. Felidézte, hogy korábban a 2011-es Liszt-emlékév programjaihoz kapott támogatást Mádl Ferenc volt államfőtől az emlékmúzeum. Az Erlkönig-átiratról szólva hangsúlyozta: nagyon fontos volna, hogy játsszák a darabot, és hogy repertoárba kerüljön minél több helyen.

Liszt Schubert Erlkönig című dalát eredetileg zongorára ültette át, műve 1838-ban jelent meg Bécsben. Az átirat annyira népszerű volt, hogy Liszt a pesti árvízkárosultak javára adott nyolc bécsi koncertjéből négy alkalommal elő is adta még ugyanebben az évben. A zenekari változat jóval később, 1860-ban készült el a Hat Schubert-dal című sorozatban, melyből négy dalt - köztük az Erlköniget is - Lipcsében jelentettek meg 1863-ban. Az Erlkönig négyoldalas kéziratában Liszt az ismétlődő ütemeket szokásos módon, betűkkel rövidítette, amelyeket kék ceruzával írt be a kéziratba. Az iraton nincs datálás, keletkezésének idejét Liszt leveleiből ismerjük. A kéziratot Kiss Ferenc antikvárius tulajdonából Áder János köztársasági elnök és Neszlényi Judith Kaliforniában élő zongoraművésznő, tanár és zeneszerző adományából vásárolta a Liszt Múzeum Alapítvány 2013 decemberében. A tervek szerint a különlegesen szép kéziratot fakszimile kiadványban is megjelentetik.

Ugyancsak a múzeum új szerzeményei közé tartozik egy különleges útizongora. A háromoktávos hangszer az Erard szalon 1947-es hivatalos irata szerint 1827. június 12-én hagyta el a műhelyt, és Saint-Cricq grófkisasszonynak adták el, aki Liszt tanítványa és első nagy szerelme volt. Liszt épp akkor tanította, amikor Caroline a hangszert kapta. Az útizongora eredetileg asztalra helyezhető volt, hordozható ládaként össze lehetett csomagolni, a lábakat később rögzítették hozzá. A szűk hangterjedelem folytán komoly műveket nem lehet előadni rajta, jelenleg játszható állapotban van, de eredeti hangszíne már nem varázsolható vissza. A hangszer 2013 júniusában került elő egy párizsi aukción, melyen a Zeneakadémia Baráti Köre vette meg a Zeneakadémia számára Liszthez kötődő vonatkozásai miatt.

Táborszky Nándor (1831-1888) Liszt fontos magyar kiadója volt, és egyúttal a zeneszerző szoros baráti köréhez tartozott. Az őt ábrázoló festmény a Zeneakadémia megalapításának évében, 1875-ben készült, Szemlér Mihály (1833-1904) festette. Liszt könyvtárában mintegy 200 eredeti kotta, könyv, levél található Táborszky Nándorhoz kapcsolódóan. Táborszky egyike volt azoknak a nagylelkű adományozóknak, akik rögtön a Zeneakadémia megalapítása után gyarapították az intézmény könyvtárát, készletéből mintegy 400 kötetet ajándékozott erre a célra. A festményt a leszármazottak 2013 decemberében felajánlották a Zeneakadémiának megvételre. A vásárlás folyamatban van, az alkotás jelenleg letétben van a múzeumnál, a festményt és a keretet február elején restaurálták.

Devich Gergely a Táborszky-portré előtt (Fotó: MTI / Kovács Attila)

A 2014. február 26-án megrendezett eseményen a Liszt-emlékmúzeum két autográfjából készült új kiadványokat is bemutatták a Liszt Ritkaságok sorozatban (Jeanne d'Arc dal változata énekre és a múzeumban található piano-orgue-ra; valamint Gretchen tétel a Faust szimfóniából Leopold Zellner átiratában kamara összeállításban). A múzeum munkatársainak közreműködésével készült kiadványok kiadója a Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekar (közreadó: Gémesi Géza), támogatója a Magyar Művészeti Akadémia. Ugyancsak bemutatták a múzeum Wagner és magyar barátai című időszakos kiállításának katalógusát magyar és angol nyelven. A katalógus támogatója a Peter Horvath Stiftung és a Summa Artium.

A bemutatót követő hangversenyen Gulyás István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára, a Liszt Múzeum Alapítvány elnöke Schubert Erlkönigének és Wagner Tannhäuserének Liszt-féle zongoraátiratát adta elő, majd a Zeneakadémia Különleges tehetségek osztályának hallgatói: Devich Gergely gordonkán Kodály Zoltán Lírikus románcát,Váradi László (zongora) pedig Liszt 15. magyar rapszódiáját játszották.