Több mint tízezren nézték A magyar klasszikus zene napja programjait

Május 25-én, kedden indult útjára a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös rendezvénysorozata. A június 9-ig tartó eseményen az ország húsz zeneiskolája és tizenhét hivatásos együttese jelentkezett koncertjével (és többségük visszanézhető felvétellel). A résztvevők listája a magyarklasszikuszenenapja.hu portálon található meg.

A különböző internetes felületeket több mint tízezer nézőt vonzottak a programok, elsősorban Magyarországról, de nagyszámú érdeklődő volt az USA, az Egyesült Királyság területéről, valamint a közép-európai régióból és Finnország területéről is.

fotó: Posztós János

A május 30-i online gálaestet, amelyen a Nemzeti Filharmonikusokat Madaras Gergely vezényelte, és Devich Gergely csellóművész működött közre, összességében mintegy 3100 néző kísérte figyelemmel hazánkból és külföldről. A hangverseny műsorán Liszt, Erkel, Bartók, Kodály, Serly Tibor és Dohnányi művei mellett a Zeneakadémia rektorhelyettese és tanszékvezetője, Fekete Gyula új, erre az alkalomra komponált, Szimfonikus fantázia című szerzeménye is szerepelt ősbemutatóként.

fotó: Posztós János

Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora az ünnepi koncertet megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet: Kocsis Zoltán egyedülálló zongoraművész volt, lenyűgöző tudású karmester, különleges vízióval rendelkező zeneigazgató, szenvedélyes tanár, nagy műveltségű zenei publicista. Kifejtette: nagy öröm, hogy a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok kezdeményezésére, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával új hagyomány jön létre születésnapján, amelyen minden évben jótékonysági koncertet tartott. A rektor rámutatott, hogy a magyar szerzők művei mindig is központi szerepet töltöttek be Kocsis életében, aki fontosnak tartotta a mindenkori kortárs zene népszerűsítését is. A Zeneakadémia vezetőjeként rendkívüli kulturális aranyfedezetnek minősítette a magyar zeneszerzők és muzsikusok nemzetközi hírnevét.

Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója a koncert szünetében sugárzott beszélgetésben azt mondta: a rendezvény célja ápolni a hagyományokat, tanulni Kocsis Zoltán munkásságából és biztosítani a magyar klasszikus zene jövőjét. Úgy vélekedett, hogy szükséges a kortárs komponistákkal is foglalkozni, ezért is született a terv, hogy a további évek rendezvényeire zeneszerzőket kérnek fel új művek írására, ahogy a mostani, első gálára is született egy új szerzemény. A főigazgató köszönetet mondott Dr. Vigh Andreának az ünnepnap ötletéért, és megerősítette, hogy a megkeresett szakmabeliek mind örömüket fejezték ki a kezdeményezés okán.

fotó: Posztós János

A beszélgetés közben Kocsis Zoltán több muzsikustára is megosztotta gondolatait felvételről. Perényi Miklós Kossuth-díjas csellóművész azt mondta: kölcsönös tisztelet és barátság volt köztük, és azt kívánja, hogy a zenei élet képviselői ugyanígy közvetlenül és őszintén beszéljenek egymással. Rácz Zoltán ütőhangszeres művész, a Kossuth-díjas Amadinda együttes alapítója és művészeti vezetője azt tartja fontosnak, hogy Kocsistól a kérlelhetetlen minőséget lehetett megtanulni, azaz, ahogy ő maga mondta: tökéletesség nincs, de érvényesség van. Takács-Nagy Gábor érdemes művész, hegedűművész-karmester ugyancsak hangsúlyozta, hogy Kocsis zenei, művészi, spirituális téren egyaránt magasra tette a mércét. A Liszt- és Prima-díjas Várdai István csellóművész a közös munkára visszaemlékezve úgy fogalmazott: neki olyan példát mutatott, amely máig alapot ad a zenéléshez. Videóüzenetében a Kossuth-díjas Kelemen Barnabás hegedűművész azt emelte ki, hogy Kocsissal közel húsz éven át voltak szoros művészi-baráti viszonyban.

Kocsis Zoltán. Fotó: Fejér Gábor

Ránki Dezső Kossuth-díjas zongoraművész, Kocsis művésztársa a rendezvénysorozat kezdeményezőinek küldött köszöntőjében úgy fogalmazott: a mostani, még a világjárvány által is sújtott világunkban nagyobb szükség van ünnepnapokra, mint valaha. Emlékeztetett arra, hogy Kocsis Zoltán kivételes, sokrétű tehetségét teljes mértékben a zene szolgálatába állította, számára a remekművek lehető legmagasabb színvonalú megszólaltatása, megismertetése, egyáltalán, a zenei élet felemelése volt a legfontosabb – tette hozzá.

Ingrid Fliter argentin zongoraművész a gálára küldött üzenetében azt írta: gyermekkorától zenei példaképeként tekint Kocsis Zoltánra, az ő Bartók- és Debussy-felvételeit azóta is gyakran hallgatja. Felidézte, hogy többször dolgozhattak együtt, és mint visszaemlékszik, Kocsis kritikái sokszor kegyetlenek voltak, de ezek kiváló alkalmak voltak a tanulásra, fejlődésre. „Élénken megmarad emlékeimben nagylelkűsége, zenei zsenialitása, gondolatai és ötletei, bizalma bennem, mindez a legértékesebb kincs számomra” – zárta gondolatait Ingrid Fliter.

A sorozat egyik különlegessége május 28-án, pénteken 17 órától a Finn Kodály Társaság és a Kelet-Helsinki Zeneiskola részvétele volt – Finnországból is több néző, valamint számos lelkes, méltató kommentelő követte az eseményeket. A Magyarországhoz, a Kodály-módszerhez és a magyar komolyzenéhez erősen kötődő tagokból álló szervezet a helsinki Magyar Kulturális Intézetben, illetve a Lauttasaari Zeneiskolában készítette el felvételeit, Bartók és Kodály műveiből.