A zene Magyarország mindennapi életének mindig is jelentős része volt és az is maradt.

Solti György
Ránki Dezső

Ránki Dezső

Budapest, 1951. szeptember 8.

Ránki Dezső világszerte ismert és nagyra becsült zongoraművész, a híressé vált zeneakadémiai Kadosa-osztály tagja volt. Zenei tanulmányait nyolcéves korában kezdte Budapesten a Kertész utcai zeneiskolában Domokos Kingánál, és Máthéné Kéri Kláránál, aki a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában (tizenkét éves korától) tovább folytatta tanítását. A Zeneakadémiára tizenhét évesen nyert felvételt, rögtön a második évfolyamra, s eközben középiskolai tanulmányait is befejezte. Huszonegy évesen, 1973-ban kapta meg diplomáját. Kadosa Pál osztályában Jandó Jenő és Kocsis Zoltán évfolyamtársa volt. Kadosa mellett természetesen az akkori asszisztens, Rados Ferenc is tanította, akivel a főiskolai évek alatt intenzív munkát folytatott.

 
1969-ban elnyerte a zwickaui nemzetközi Schumann zongoraverseny első díját, és ez nemzetközi karrierjét is elindította. A második főiskolai évtől kezdve már rendszeresen vendégszerepelt külföldön is. A zeneakadémiai tanulóévek további fontos tanárai voltak Kroó György, Pernye András (zenetörténet), Kistétényi Melinda (szolfézs), Mihály András (kamarazene). A Zeneakadémia befejezése után tanársegédként az intézményben maradt, és később önálló növedékeket is vállalt. Mintegy tíz éven át tanított a Zeneakadémián, de külföldön a számos felkérés ellenére sem vállalt vendégtanári állást.
 
1973-tól lett a Filharmónia szólistája, s hamarosan évi 60-70 koncert adott; azóta is lényegében ennyi fellépést vállal a világ különböző részein. Már diákéveitől bejárta Európa szinte valamennyi országát, fellépett Észak- és Dél-Amerika sok országában, Japánban, Új-Zélandon. Sok neves fesztivál vendége (Antibes, Luzern, Párizs stb.). Ránki Dezső a világ vezető zenekarai társaságában (Londoni Philharmonia zenekar, BBC zenekar, a Concertgebouw zenekar, Berlini Filharmonikusok, a párizsi Orchestre Nationale, a tokiói NHK Zenekar) a zongoraverseny repertoár nagy részét eljátszotta. A hazai dirigensek mellett olyan jeles külföldi karmesterekkel dolgozott, mint Zubin Mehta, Leonard Bernstein, Kirill Kondrasin, Lovro von Matačić és mások.
 
Ránki Dezső kamarazenészként is sokszor lép pódiumra. A kezdeti években gyakran volt partnere például Kocsis Zoltán, később Perényi Miklós, dalesteken Peter Schreier. Az utóbbi két évtizedben kamarapartnere elsősorban felesége, Klukon Edit, akivel a négykezes zongorairodalom java részét végigjátszották, közöttük számos alig ismert, rendkívüli nehézségű darabot (pl. Liszt: Faust-szimfónia, Beethoven IX. szimfóniájának átirata). Évi 10-15 koncertet adnak együtt, időközönként kétzongorás fellépést is vállalnak, nemritkán jótékonysági céllal. Ránki ötvennél is több lemezt készített, közöttük olyan kiemelkedő sikerű felvételeket, mint a Chopin- és Liszt-művekből összeállított lemezek, az Igor Stravinsky, vagy Maurice Ravel zongoraműveiből készült válogatás, Bartók Mikrokozmoszának teljes felvétele. A Hungaroton mellett több fontos külföldi cég is kiadta lemezeit (Teldec, Nippon Columbia). Repertoárja a klasszikától, Haydn, Mozart zenéjétől Bartókig terjed, de néha újabb zenét is műsorára tűz (Kurtág). Számos tévéfelvétel készült róla kül- és belföldön egyaránt.
 
A kritikák pályája kezdetétől egyöntetű lelkesedéssel írnak Ránki Dezső játékáról: „Ez a fiatal művész szinte az ártatlanságba vezeti vissza a muzsikát. Nála minden ami másnál mesterkéltnek hat, egyszerűvé válik, minden ami egyébként bonyolult, magától értetődővé válik." (Muzsika, 1970) A későbbi kritikák szinte mindig kiemelik rendkívüli muzikalitását, biztos stílusérzékét, költői előadásmódját, zenélésének mélységét és intenzitását, elegáns és biztos virtuozitását. Ránki Dezső pályafutása során számos kitüntetésben részesült, többek között a Liszt-, Kossuth- és a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj birtokosa.
 
Mácsai János