Brahms nagyzenekari életművének utolsó darabja, és egyik legszebb, ugyanakkor legmelankolikusabb szimfóniája a klasszikus zenében egyébként nem jártas hallgatót is képes teljesen magával ragadni. E két kompozíció hangzik majd el a Hallgassunk Brahmsot! sorozat második koncertjén, amelynek előadására keresve sem találhatnánk megfelelőbb művészeket, mint a Kokas-testvérpár és Vashegyi György. A Hegedű-cselló kettősverseny két szólistájának szólama ugyanis éppen egy bensőséges barátság lenyomata, amelyhez talán szükséges is egy olyan páros, mint a nemcsak testvérként, de művésztársakként is egymáshoz közel álló Kokas Katalin és Dóra. A művet Brahms békülő szándékkal írta régi barátjának, Joachim Józsefnek, akitől a hegedűművész válása kapcsán távolodott el. A különleges formai megoldásokban gazdag mű utolsó tételében a cselló és zongora hangja egy magyaros témában olvad össze, amely egyértelműen utal a békülésre a magyar származású Joachimmal. Brahms 3. szimfóniájáról nem hiába mondta Dvořák a következőket: „Túlzás nélkül állítom, hogy ez a mű felülmúlja első két szimfóniáját; ha nagyságában és erőteljes felépítésében talán nem is, de szépségében mindenképp.” Bár a darab összes tétele különlegesen lírai, leghíresebb mégis a harmadik, amely rengeteg művészt – köztük filmrendezőket, sőt, még Frank Sinatrát is – megihletett.