A koncerten megszólaló Respighi-mű a képszerű komponálási technika egyik jellegzetes példája. A szerző a darab valamennyi tételében Róma egy-egy jellegzetes helyéhez társít egy képet, hangulatot vagy történelmi jelenetet. Az első tételben a város egyik legnépszerűbb parkja, a Villa Borghese hatalmas kiterjedésű kertje adja a hátteret a gyerekek játékának, csúfolódásának, illetve az általuk keltett zűrzavar zenei megfogalmazásához. A második tételben a katakombák titkát szerzőnk gregorián dallamok felidézésével jeleníti meg, a harmadikban a Gianicolo fenyői egy fülledt éjszakai kép hangulatát idézik meg, melynek a végén a csalogány dala jelzi a hajnal érkezését. Végül egy történelmi emlék képe körvonalazódik, amint a győztes és dicső római hadsereg a Capitolium felé vonul.