Tizenkét éve vezeti Fűri Anna a több mint három évtizedes múltra visszatekintő százhalombattai Chorus Matricanus Nőikart, s mondhatjuk, itt vált érett, tapasztalt karnaggyá. Mutatja ezt komoly zenetörténeti megalapozottsággal megszerkesztett műsora is, amely gyönyörű és izgalmas keresztmetszetet ad a költészetet és zenét kifinomultsággal és érzékenységgel ötvöző Robert Schumann kórusművészetéből. Szinte mindegyik mű 1849-ből származik – valójában ekkor fedezte fel magának ezt a bámulatos lehetőségeket rejtő médiumot a zeneszerző –, de alighanem kiemelkedik közülük a ritkán hallható Négy ének két kórusra, ez a szinte szó szerint lélekemelő muzsika, továbbá a Geibel négy balladáját feldolgozó, op. 140 számú sorozat, valamint a zárószámként elhangzó, mennyei szférákba repítő Éji dal a romantikus költő, Friedrich Hebbel költeményére.