Változik a világ. Vannak még, akik azért mennek el egy hangversenyre, mert szeretnek, ismernek egy művet, esetleg szakavatottak a koncert teljes műsorában, hallották már a darabokat, akár több előadásban is, keletkezésük történetével és körülményeivel tisztában vannak. Vannak olyanok is, akik nem annyira járatosak a komolyzenében, de szeretik az élő zene varázsát, kikapcsolódást nyújt nekik egy-egy szép színpadi teljesítmény. És vannak olyanok, akik kedvelik a zenét, szeretnének többet megtudni róla, szeretnének fejlődni és szívesen eljárnak koncertre, arra azonban nincsen esetleg idejük vagy lehetőségük, hogy utána olvassanak a daraboknak és felkészüljenek a koncertre. A zene és a mozgás kapcsolata ősidőkre vezethető vissza. Az európai zeneszerzők műveinek zömében az európai táncok, vagy arra utaló ritmusképletek és figurák jelennek meg: sarabande, keringő, mazurka, polka, verbunkos, és sok egyéb. Számít ez? Mitől lesz tánclejtésű az előadás? Milyen elemeket használ fel a táncból a zenemű? Különleges utazás táncokkal, Bachtól Bartókig. Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész hangversenysorozata új műfajt teremt. Különlegessége, hogy nem a darabok listáját tűzi műsorra, hanem a témát. Olyan témát, ami kapcsolatban áll a mindennapi életünkkel. A zeneművekben mi is ott vagyunk. Ha megérint, akkor van közös szál és megtaláljuk benne a magunk életét. A HOLD Alapkezelő támogatásával létrejött sorozatban Fülei Balázs gondolataival megtapasztalhatjuk, hogy még a legnehezebben megérthető zeneművekhez is könnyű kapcsolódni.