Berecz Mihály és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Derű és ború klasszikus harmóniája. Milyen az, amikor két dúr kompozíció ölelésében szólal meg két moll darab? Megtudhatjuk a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Ferencsik bérletének második estjén, amelyen nyitó- és zárószámként a Kossuth-díjas főzeneigazgató, Vashegyi György Mozart egy-egy művét, a G-dúr (K. 318) és a D-dúr (K. 385) szimfóniát vezényli. Az előbbi a Nyitány olasz stílusban melléknévvel is ismert, hiszen valójában a háromszakaszos gyors-lassú-gyors operanyitány (sinfonia) leszármazottja. Az utóbbi pedig nem más, mint a remekbeszabott Haffner-szimfónia, Mozart méltán közismert darabja, melyet a prominens salzburgi Haffner család megrendelésének eleget téve komponált. A két dúr mű által közrefogva előbb a Mozart-tanítvány Johann Nepomuk Hummel ritkán hallható, ám annál szenvedélyesebb a-moll zongoraversenye szólal meg a virtuóz Berecz Mihály ujjai alatt, ezt követően pedig Haydn kis számú moll szimfóniáinak egyike, a 39-es számú g-moll mű képviseli a Sturm und Drang stílusáramlat zaklatottságát.