Concerto Budapest / Mozart-nap

11.00 • Nagyterem
Nyitókoncert

Mozart: B-dúr fagottverseny, K. 191
Mozart: „Voi che sapete” – Cherubino áriája a Figaro házassága című opera második felvonásából
Mozart: „Or sai chi l’onore” – Donna Anna áriája a Don Giovanni című opera első felvonásából
Mozart: „Porgi, amor, qualche ristoro” – a grófné áriája a Figaro házassága című opera második felvonásából
Mozart: 25. (g-moll) szimfónia, K. 183

Rost Andrea (szoprán), Mohai Bálint (fagott)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

Mozartnak túlzás nélkül minden muzsikus örök lekötelezettje, így többek között és kiváltképp a fagottosok is, hiszen neki köszönhetik a fafúvós hangszerükre komponált legnépszerűbb versenyművet. A tizennyolc esztendős zseni által 1774 kora nyarán befejezett B-dúr fagottverseny szólistája ezúttal a Concerto Budapest szólamvezetője, az immáron versenysikerek és fesztiválfellépések egész sorát maga mögött tudó Mohai Bálint lesz. A versenymű második tétele félreismerhetetlenül megelőlegezi a kerek évtizeddel később keletkezett Figaro házassága egyik melódiáját: a Grófnét bemutató, „Porgi, amor” kezdetű áriából. A nyitókoncert programja is a Figaro házassága részletével folytatódik, csak éppen Cherubino szólamának gyöngyszemével, a színpadon a Grófnénak és Susannának előadott, tehát már az opera cselekményén belül is mintegy attrakcióként felhangzó „Voi che sapete” megszólaltatásával. A Kossuth- és Prima Primissima-díjas Rost Andrea az apródi nadrágszerephez tartozó, kamaszhevületű önvallomás nyomában azután egy egészen más hangvételű áriát készül elénekelni: a vőlegényét türelemre intő és a kegyetlenség vádját elutasító Donna Anna felindult magándalát a Don Giovanni második felvonásából. A koncert utolsó szakaszában az alig néhány hónapja ugyancsak Prima Primissima-díjjal elismert Takács-Nagy Gábor azt a számozása szerint 25. g-moll szimfóniát vezényli majd, amely csakis az azonos hangnemű 40. szimfóniától való könnyebb megkülönböztetés miatt viseli a „kis” melléknevet: hiszen mindkét kompozíció rendkívüli közkedveltségnek és kultikus tiszteletnek örvend. Az 1773 októberében, tizenhét esztendősen megkomponált „kis” g-moll szimfónia esetében ezt a tényt érzékletesen bizonyítja, hogy Miloš Forman filmje, az Amadeus nyitóperceiben, a főcím alatt e mű első tételének részletét hallani.

Jegyár: 1 500 Ft

11.00 • Kupolaterem
Varázsóra – gyermekkoncert Simon Izabellával

Mondok Yvette (szoprán), Móré László (brácsa), Karasszon Eszter (cselló), Klenyán Csaba (klarinét), Simon Izabella (zongora)

Á La Quartet: Tálas Anna, Géczy Miriam (hegedű), Krenedits Katalin (brácsa), Demeter Ágnes (cselló)

Wolfgang Amadeus Mozart leveleiből és még inkább műveinek minden apró részletéből kiderül, milyen szoros összefüggés volt közte és a játék között. A játékosság szinte lételeme volt, amelybe élete legdrámaibb pillanataiban is bele tudott kapaszkodni. És hogy mindez hogyan jelenik meg műveiben? Vajon lehet-e kuglijáték közben triót komponálni? A mesék hármas varázsszáma hogyan jelenik meg az Esz-dúr hangnemben, és hányféleképpen lehet kalandozni ebben a hangnemben

Kik lehetnek a titokzatos szabadkőművesek, és Mozart hogyan kapcsolódott hozzájuk? Vajon mi a különbség egy zongoranégyes és egy vonósnégyes játéka között? Mi történik, ha egy darabban elbújik a hegedű és helyette beugrik a klarinét? A Figaro házassága című opera Rózsaáriáját milyen álruhába öltözött hölgy énekelheti? Ezekre és még sok más kérdésre keressük a választ a gyerekek aktív közreműködésével a Mozart-nap gyerekkoncertjén.

Jegyár: 1 500 Ft

12.15 • Solti terem
A Végh Sándor vonósnégyesprogram koncertje (a Filharmónia Magyarországgal együttműködésben)

Mozart: 14. (G-dúr) vonósnégyes, K. 387 („Tavasz”)
Quartetto Speranza: G. Horváth László, Szabó Tamás (hegedű), Fajd Gergő (brácsa), Háry Péter (cselló)

Mozart: 19. (C-dúr) vonósnégyes, K. 465 („Disszonancia”)
Pulzus Vonósnégyes: Lesták-Bedő Eszter, Roman Mikola (hegedű), Rajncsák István (brácsa), Mahdy Kousay (cselló)

„A vonósnégyes atyja” – ez a megtiszteltetésnek szánt díszítő jelző nem Mozart, hanem Haydn nevével kapcsolódott össze tartósan: inkább érzékletesen felmagasztaló szándékkal, semmint kikezdhetetlenül helytálló módon, hiszen – Somfai Lászlót idézve – „a vonósnégyes olyan természetes ’találmány’, hogy nincs is feltalálója”. A „Papa” iránt táplált tisztelet és annak a vonósnégyes műfajára kiterjesztett alapítói elismerése mégis indokoltan szerepel itt, elvégre a kamarakoncert programján felhangzó két kvartett abból a hat kompozíciót felölelő sorozatból való, amelyet Mozart 1785-ben a Joseph Haydnnak szóló baráti és szeretetteljes ajánlással bocsájtott közre. S hogy a kollegiális elismerés és rokonszenv kölcsönös volt, azt Haydn szavai bizonyíthatják, melyeket Leopold Mozart, a büszke apa jegyzett fel épp az említett sorozat megjelenésének esztendejében: „Isten színe előtt mondom mint becsületes ember, hogy fia a legnagyobb zeneszerző azok közül, akiket személyesen vagy név szerint ismerek.”

Az elnevezését (Dissonanzenquartett) elhíresült és oly szokatlan lassú bevezetése után elnyerő, sorozatzáró kvartett előadója ezúttal az a Pulzus Vonósnégyes lesz, amely 1999-ben Lisszabonban alakult meg, s amely kamaraformáció mégis váltig a hazai komolyzenei élet jogos büszkesége. Hiszen Lesták-Bedő Eszter és Rajncsák István mellett a másik két tag, Roman Mikola és a csellista Mahdi Kousay is magyar zenekarokban játszik. A koncert másik kvartettjét, amely a szerzői kézirat tanúsága szerint 1782 szilveszterén készült el – és hagyományosan mégis a „Tavaszi” melléknevet viseli –, a 2018-as alapítású Quartetto Speranza fogja megszólaltani: G. Horváth László primárius és társai (Szabó Tamás, Fajd Gergő és Háry Péter) úgyszintén a hazai szimfonikus és kamarazenekari élet különböző tájairól és együtteseiből gyűlnek és ülnek össze rendszeresen a vonósnégyes-irodalom remekműveit eljátszani.

Jegyár: 1 500 Ft

14.00 • Nagyterem

Mozart: 1. (B-dúr) hegedűverseny, K. 207
Mozart: 33. (B-dúr) szimfónia, K. 319

Baráti Kristóf (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar

Mozart 1773 tavaszától életmódot váltott: amíg a megelőző bő évtized kétharmad része úton, Európa különböző pontjain, diadalmas csodagyermeki-csodakamaszi világjárással telt, addig a hetvenes évek hátralévő esztendőit túlnyomórészt Salzburgban töltötte. Ezt az időszakot és egyáltalán a hercegérseki szolgálatot botrányos lefolyású szakításával és visszatekintő neheztelésével utóbb maga Mozart vonta valamelyest árnyékba, ha talán nem is rabságnak, de a kisvárosias környezettől jócskán korlátozottnak beállítva a felserdült zseni salzburgi életét. Pedig valójában, amint azt Mozart-életrajzában Maynard Solomon írja, „az 1770-es évek Salzburgjában – ha csupán akkor írt műveit és széles körű föllépési lehetőségeit tekintjük bizonyítéknak – Mozartot megértették, biztatták, és rendkívüli mozgásteret biztosítottak számára, hogy bemutathassa virtuozitását, illetve kibontakoztathassa zeneszerzői képességeit.” A komponista pályafutásának ezt a szakaszát reprezentálja a 2010-ben megalapított és a „zene lelkéről” elnevezett – 2018 óta a „Nemzeti Ifjúsági Zenekar” címet birtokló – Anima Musicae Kamarazenekar programja, amelyet a gyakorta a „férfias” jelzővel társított B-dúr hangnem fog uralni. Így először Mozart első hegedűversenye hangzik majd fel, méghozzá a Kossuth-díjas Baráti Kristóf szólójával. Elragadó lendületű és az előadói virtuozitást is mozgásba hozó fináléja dacára e kompozíció játszottsága többé-kevésbé mindmáig elmarad a magasabb sor- és Köchel-jegyzékszámú versenyművekétől. Habár gyakrabban megszólaltatják, azért szintén nem tekinthető a Mozart-repertoár legismertebb darabjának az 1779-ben eredetileg még háromtételes formában megszületett, No. 33-as B-dúr szimfónia, amelybe a zeneszerző csupán utólag, valamikor az 1780-as évtized első felében iktatta be a harmadik, Menuetto tételt.

Jegyár: 1 500 Ft

15.30 • Solti terem

Mozart: 21. (e-moll) hegedű-zongora szonáta, K. 304
Mozart: F-dúr négykezes zongoraszonáta, K. 497
Mozart: 2. (Esz-dúr) zongoranégyes, K. 493

Keller András (hegedű), Szűcs Máté (brácsa), Kokas Dóra (cselló), Jevgenyij Koroljov, Ljupka Hadzigeorgieva (zongora)

„Nagyon kellemetlen és szomorú hírt kell közölnöm [...]. Drága anyám nagyon beteg [...] nagyon gyenge, láza van még és félrebeszél – tartják a reményt bennem, de már kezd elfogyni. Éjjel-nappal félelem és remény között lebegek már régóta, de teljesen Isten akaratára bízom magam. Remélem, hogy Ön és drága nővérem is ezt fogja tenni...” 1778. július 3-án így írt haza apjának Salzburgba a francia fővárosból Mozart, ám a fenti idézetben kétszer is megemlített remény sajnos hiábavalónak bizonyult: a komponista édesanyja még aznap meghalt. Az ekkortájt keletkezett e-moll hegedű-zongora szonátából (Mozart egyszeri instrumentális találkozásából e hangnemmel) hagyományosan ezt a veszteséget is kihallhatónak véljük. Az ennek nyomában felhangzó két kompozíció az alkotásokban oly gazdag 1786-os esztendőből való, amikor Önéletrajza szerint a Mozartot nagyrabecsülő idősebb kolléga, Dittersdorf az alábbi párbeszédet folytatta II. József császárral: „Én: Clementi játékában csak a művészet uralkodik, Mozartéban azonban a művészet és az ízlés együtt. Császár: Ugyanezt mondom én is. Mintha csak mindketten ugyanabból a könyvből tanultunk volna! Én: Így is van, mégpedig a tapasztalat nagy könyvéből. [...] Vitán felül nagy és eredeti lángelme ő, s eddig még egyetlenegy zeneszerzővel sem találkoztam, aki új gondolatoknak ilyen bámulatos gazdagságával rendelkeznék. Szinte azt kívánnám, bár ne bánna oly pazarlóan velük.”

A jószerint a Mozart-nap tengelyében álló kamarazenei hangverseny közreműködői névsora különösen illusztris. Hiszen Szűcs Máté és Kokas Dóra, valamint a Concerto Budapest Kossuth-díjas művészeti vezetője, az itt hegedűsként szereplő Keller András társaságában pódiumra lép majd a zenekar koncertjeinek egyik legkedvesebb és baráti elkötelezettséggel visszajáró és ünnepelt vendégművésze, Jevgenyij Koroljov és életének társa – egyszersmind zongorás duójának tagja –, Ljupka Hadzigeorgieva is.

Jegyár: 1 500 Ft

17.00 • Nagyterem

Mozart: c-moll mise, K. 427

Chantal Santon Jeffery, Szutrély Katalin (szoprán), Megyesi Zoltán (tenor), Najbauer Lóránt (bariton)
Purcell Kórus
Concerto Budapest
Vezényel: Vashegyi György

„1783 július végén Mozart feleségével együtt látogatást tett apjánál Salzburgban. […] Hogyan használta fel ott ezt a rövid időt? Befejezte a misét, melyet feleségéért ajánlott fel, ha a szülés szerencsésen sikerül, s amely misének már januárban készen volt a fele.” Ezt írta életrajzában Mozart egyik legelső biográfusa és nem mellesleg a zeneszerző özvegyének második férje, Georg Nikolaus von Nissen, s habár a c-moll mise egyik legfontosabb jellegzetességével, vagyis a befejezetlenségével kapcsolatban könnyű lenne félreértésbe kerülni a fenti idézetet olvasva, azért a mű fogadalmi jellegét meg Constanze és Salzburg keletkezéstörténeti szerepét helyénvaló módon jelzi e szöveg. Hiszen ahogyan azt maga Mozart írta apjának az említett év januárjában e mise kapcsán, még a salzburgi családegyesítő békelátogatás meg első – csecsemőkorában meghalt – fiának születése előtt: „Valóban szívemben megfogadtam, és remélem, meg is tartom. […] fogadalmam őszinteségét azonban bizonyíthatja annak a félig elkészült misének a partitúrája, amely egyelőre még várandós állapotban fekszik.” És túl e családi vonatkozásokon, valamint a Constanzénak szánt szoprán szólam tündökletes szépségén, a c-moll mise egyszerre kapcsolódik a múlthoz és a jövőhöz is. A zenetörténeti múlthoz, minthogy Mozart e művén nyomot hagyott a Bach és Händel művészetével való megismerkedés; és az ekkor még a jövő méhében rejlő romantika és (poszt)modernitás művészeteszményéhez, amelyben különösen nagy figyelem és kitüntetett hely jutott a befejezetlen alkotásoknak.

A Concerto Budapest és a Purcell Kórus részvételével megszólaló c-moll mise szólistái ezúttal is olyan énekesek lesznek, akik rendszeresen fellépnek a Vashegyi György által vezényelt, historikus tájékozottságú koncerteken. Így Szutrély Katalin, Megyesi Zoltán és Najbauer Lóránt társaságában ott találjuk majd a pódiumon a Budapesten is zajosan ünnepelt francia szopránt, Chantal Santon Jefferyt is.

Jegyár: 1 500 Ft

20.00 • Nagyterem

Mozart: 1. (D-dúr) kürtverseny, K. 412
Mozart: „Deh, vieni, non tardar” – Suzanna áriája a Figaro házassága című opera negyedik felvonásából
Mozart: C-dúr fuvola-hárfa kettősverseny, K. 299
Mozart: Ch’io mi scordi di te – koncertária, K. 505
Mozart: 24. (c-moll) zongoraverseny, K. 491

Rost Andrea (szoprán), Kaczander Orsolya (fuvola), Tóth Bálint (kürt), Lenka Petrovic (hárfa), Jevgenyij Koroljov, Simon Izabella (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

Három és egyszersmind háromféle versenymű, valamint két eltérő típust képviselő ária szólal majd meg a Mozart-nap Keller András által vezényelt zárókoncertjén, amely dús programjával és rangos résztvevői révén mondhatni az egésznapos sorozat sűrítményét és foglalatát kínálja a közönség számára. A három versenymű közül a legnagyobb ismertségnek és egyúttal kultikus tiszteletnek kétségkívül a Jevgenyij Koroljov szólójával felhangzó c-moll zongoraverseny örvend, amely a zeneszerző pályafutásának legtermékenyebb fél évéből (1785. októberétől 1786 áprilisáig) való. A Mozart saját Burgtheater-beli szerzői-előadói akadémiájára szánt zongorakoncert alaphangulatát az elemzők rendszerint a tragikus és felkavaró, sőt a démoni vagy éppenséggel a komor jelző használatával szokták jellemezni. Ugyancsak ezt a periódust reprezentálja, de egészen más hangulatot megidézve a Figaro házassága Rózsaáriája, amely Rost Andrea előadásában bizonnyal ezúttal is megteremti a hétköznapiságtól való szerelmes elemelkedés légkörét. „Storazzi [=Nancy Storace], a szép énekesné szememet, fülemet, lelkemet elbájolta. Mozart az orchestert igazgatá, fortepianóját vervén. De az oly annyira nem-testi örömek felől, mint a miket a muzsika ád, nem szabad szóllani. Hol az a szó mely azt fesse?” Kazinczy Ferenc így emlékezett vissza az operatörténet legelső Susannájára és a Figaro házassága bécsi előadására, s nagyszerű szopránunk a szünet után is egy olyan (koncert)ária, a „Ch’io mi scordi di te?" megszólaltatására készül, amely 1786 decemberében egyenesen Storace számára íródott.

A zárókoncert műsorán mindemellett az 1778-as párizsi látogatás során Guînes herceg és leánya számára komponált, s ez alkalommal Kaczander Orsolya és Lenka Petrovic szólójával felhangzó C-dúr fuvola-hárfa versenymű is szerepel. Akárcsak a Tóth Bálintot főszerephez juttató D-dúr kürtverseny, amely szerzői kéziratán ott áll a Mozart jóbarátjának, Leutgebnek szánt mókás nógatás, amely keresetlenül és folytatólagosan leszamarazza a hajdani jeles kürtöst.

Jegyárak: 2 500, 3 500, 4 500 Ft