A Ferencsik-bérlet bécsi klasszikus repertoárja zenei „alakformáló menü”, hiszen a műveket a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a szokott szimfonikus létszámnál karcsúbb felállásban szólaltatja meg, s ez mozgékonyabb játékot és áttetszőbb hangzást eredményez. A nyitóest karmestere, Vashegyi György a hazai historikus előadópraxis meghatározó alakja, a két szólista, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a magyar vonóstársadalom ünnepelt művészei. A bérlet első koncertjén Mozart mellett nemcsak Joseph Haydn jut szóhoz, hanem a zeneszerző öt évvel fiatalabb öccse, a szintén kiváló komponistaként számon tartott Michael is, aki Mozartékhoz hasonlóan Salzburgban teljesített szolgálatot, és akit Wolfgang Amadeus szintén nagyra tartott, bizonyos műveit mintának tekintve. Ilyen előkép volt számára a kései, „nagy” Esz-dúr szimfónia nyitótételéhez a most felhangzó Michael Haydn-szimfónia első tétele. Hasonlóképpen Esz-dúr hangnemű Mozart életművének egyik gyöngyszeme, a szólóhangszerként hegedűt és brácsát foglalkoztató, megejtő szépségű sinfonia concertante is. Megszólal még a műsor elején az Idomeneo nyitánya, valamint Joseph Haydn D-dúr hangnemű 70. szimfóniája, amelyet 1779 decemberében mutattak be Eszterházán.